Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Az első török uralom: 1544-1594

re ideje legyen, hadait előmozdítá és március 21-én Oroszfalunál - melyről már szóltunk — Nógrádhoz egy mértföldre táborba szállt, mely táborba 14000 gyalog és 7000 lovas német és magyar volt. Itt éjjelezvén, jelentés érkezett, hogy Nógrád alatt nem megvetendő számú ellenség táborozik. Haditanács tartatván, elhatároztatik, hogy az hajnalban megtámad tassék. Majd más kémek meghozták a hírt, hogy az ellenség, a mieink közelségét megtudván, Vácnak visszavonult, mire ama tervtől elálltak, s másnap csatarendben, lobogó zászlókkal az ágyúktól követve, a sereg Nógrád alá nyomult, éppen délben, mikor az imám szokás szerint a törököket nagy szóval imára hívta. E vár, mely hajdan a váci püspökség birtoka volt, egy közép magasságú hegyen épült. Az őseinek emlékezetére, Báthori Miklós, a nagy váci püspök költségén, Traguri Jakab építész által, sok új, gyönyörű épületekkel rakatott meg. Nyugatra rengeteg erdőség veszi körül, mi Fülek és Diósgyőr felé terjed; délre két mérföldnyi távolban fekszik Vác a Dunával, keletre szőlőhegyek vonulnak, melyekről a vár sikeresen ágyúzható. A várat 30 láb széles és mély sánc köríti, mit a hegyen nagy munkával szintén Báthori ásatott, egy kúttal együtt, mi hasonlóan nagy fáradság s költséget igényelt, ő építette a vár közepén a tornyot is, melyre az ő neve s családi címere a három sárkányfog van vésve. E régi várat a török kettős gerendákból öszszerótt s földdel kitöltött palánkkal vette körül, miáltal azt sokkal erősebbé tette. Parancsnok volt a thessaliai messeniai eredetű Méhemet 'Karafer' (fekete) melléknévvel, mintegy 800 törökkel, kik a sereg megérkeztekor a vár alatti, nem kevéssé erődített várost leégették. A tűz emészté fel a csűröket a gabonával a széna és szalmakazlakat, sőt barbár vadsággal még a kertek kerítését, s a gyümölcsfákat is kivágták, hogy a mieink ne használhassák; e közben a táborba szálló mieinket nem szűntek sűrű ágyúzással háborgatni, de jelentékeny veszteség nélkül. Naplement előtt megérkezett az út nehézségei miatt lassabban haladó Gall Leó az ágyúkkal s azok készletével, s lövegeit a vár nyugati oldalán emelkedő halmon állítá föl; a három legnagyobbat, melyek 20-30 fontos golyókat szórtak, mintegy üdvözlésül kisütteté, az ellenség a várból hasonlóan felelt. Azon éjjel sáncot hányatott, s a sánckosarakat földdel megtölté, s ütegét felállítva a vár ágyúzását megkezdé; úgy hogy másnap, a következő éjjel majd semmi szünetet nem engedett. A törökök a mostoha évszak52