Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)
A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Magyar végvár – török végvár
Magyar végvár - török végvár A husziták ellen 1458-ben megépített kővár az ország szívében volt. Három nemzedékkel később határvárrá vált, hol a magyar, hol a török végvárrendszer részeként. A mohácsi csatavesztés és a Buda elfoglalása között eltelt 15 esztendőnek Nógrád várát illető eseményeit a leírások azzal intézik el, hogy Mohács után előbb Szapolyai János vette rövid időre birtokba (1527), de azután 1544-ig Ferdinánd király hatalma alá tartozott. Ha azonban a váci püspökség és Vác birtoklástörténetét áttekintjük 1526 és 1541 között, akkor azt kell mondanunk, hogy a valós helyzetnek ennél változatosabbnak kellett lennie. Lévén Nógrád püspöki birtok, szorosan kötődhetett Vác birtoklástörténetéhez. Ferdinánd király 1527 augusztusában valóban elfoglalta Vácot, és így nyilván Nógrádot is, de sokáig nem volt birtokában. 1529-ben Szapolyai hívei látták el az üresedésben lévő püspöki feladatokat. 1530 októberében Roggendorf ismét elfoglalta Vácot, de decemberben Petrovics Péter temesi bán a törökkel egyesülve visszavette. Ez után 10 nyugalmas év következett, amikor János király uralta Vácot. Kérdés az, hogy Nógrádra nem terjedt volna ki hatalma? Aligha. 1540 októberében Ferdinánd vezére ismét Vácon van, azonban 1541 februárjában Török Bálint visszafoglalja. Ez év nyarán Roggendorf megint megszállja a várost egészen Szulejmán augusztusi Buda alá érkeztéig. A fentebbiek figyelembe vételével legfeljebb azt állíthatjuk, hogy 1541 nyarától lehetett folyamatos Ferdinánd uralma a vár elestéig. 28 Bár már Buda török általi elfoglalása előtt bírt Nógrád katonai jelentőséggel, nagyobb mértékű erődítési munkákról nem maradt fenn tudósítás. Történeti feldolgozásokban a külső várkapu keletkezési idejét a 16. századra teszik, míg van olyan művészettörténeti értékelés, amely szerint „nemes vonalú rusztikás kapuja feltehetőleg még a török foglalás előtt készülhetett", és a visegrádi kapu reneszánsz továbbfejlesztése. A magyar főváros (1541), majd Esztergom (1543) és Vác (1544) elestével Nógrád sorsa megpecsételődött. A török igyekezett a Budát védő várgyűrű kiépítésére, s ehhez Nógrád meghódítása elengedhetetlen volt. 1544 tavaszán Vác bevétele után Mehmed Jahjapasaoglu budai pasa és Hasszán esztergomi bég egy kardcsapás nélkül foglalta el, miután zsoldosokból álló őrsége elfutott. A vár állapotáról a különféle történetírói munkákban eltérő nézeteket olvashatunk. Egyik szerint roska34