Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

BEVEZETŐ - A királyi vár

székből alakult ki. A X. századi nógrádi várföldek, illetve a XI-XII. századi királyi birtokok pontos meghatározása nem lehetséges. Ha Belitzky János alábbi felsorolása nem is teljes, körvonalazhatja a nógrádi várföldek korabeli kiterjedését: Agárd, Balog, Berény, Bárkány, Busa, Esztergály, Halászi, nagyobb földterület Hártyán és Megyer között, Hatvan, Homokterenye, Kemence Kok, Koplány, Kovácsi, Lengyend, Nógrád, Oszlár, Óvár, Rendve, Romhány, Ság, Sőj, Szécsény, Szerdahely, Sztracin, Tamási, Tusnapolja, Vadkert, Zahora, Zellő, Zsember. Ezeken kívül nógrádi várföldek lehettek Ácsa, Almás, Cső, Ecskend, Ecser, Györké, Mindszent, Ompod, Sikár, Varsány, Vác, valamint Szob, Szokolya, Várgede. Az utolsó adat a nógrádi várjobbágyokról 1275-ből származik. Ekkor a Szécsény környéki várjobbágyokat IV László a Fejér megyei Agárdra telepítette.

17 A királyi vármegye közigazgatási tevékenyéségéről néhány ispán nevén kívül nem tudunk bővebbet mondani. A tatárjárásig a következő várispánokról van tudomásunk: 1108 és 1111: Szlaviz (Slauiz), 1156: Ders, 1184: Folkus, 1219: László, 1222: Bolosoy. Az ispán helyettese az udvarispán, a későbbi alispán őse. Feladata a vármegye népei fölötti bíráskodás volt. Egyetlen udvarispán nevét ismerjük, 1219-ból Lászlóét. Magáról a várról, amely a királyi vármegyei közigazgatásnak és a katonai irányításnak is székhelye volt, az elnevezésén kívül semmi sem maradt ránk. Az államalapítás után következő századokban az első súlyos megpróbáltatás, amely Nógrádot érte mind katonai, mind államéleti szempontból, a tatárjárás volt. Bizonyára a honfoglalástól eltelt több, mint három évszázad során számos építés és átépítés történt a váron, bizonyítani avagy cáfolni ezeket azonban nem tudjuk. A feltételezhető erősítések ellenére nem lehetett igazán komoly erődítmény, mert a tatárok ostromának minden bizonnyal nem volt képes ellenállni, miután nem szerepel azoknak a váraknak listáján, amelyek visszaverték az ellenséges támadást. A vár és a város pusztulása, a királyi várföldek fokozatos eladományozása, a nemesi vármegye kialalakulása mind-mind olyan tényezők voltak, amelyek abba az irányba hatottak, hogy Nógrád vára és városa korábbi jelentőségét soha többé nem tudta visszanyerni. A tatárjárás után országszerte meginduló nagyszabású várépítkezések miatt, valamint a nemesi vármegye kialakulásának következményeként a megye déli részén fekvő, immár gazdasági és katonai jelentőségét vesztett vár helyett a vármegye súlypontja középpont23