Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)
BEVEZETŐ - A királyi vár
sze: „Ez az új vár a IX. századi bolgár részfejedelemség idején ... (Vác)Duka székhellyel bíró területegység katonai központja, az északra irányuló, erdélyi eredetű só-, és a délre irányuló, nógrádi és gömöri eredetű vas-szállítmányok védelmezője volt." Az idézett szerző egy későbbi tanulmányában a helynévanyag felhasználásával kísérli bizonyítani, hogy Nógrádhoz nem csupán a várjobbágyok, hanem a környék vasbányászattal foglalkozó népessége is hozzátartozott volna. Erre bizonyítékot a falu határában lévő Vashegy, illetve környékén kétségkívül meglévő vasérclelőhelyek és vasfeldolgozó helyek adják. 14 A királyi vár Nagyon valószínű tehát, hogy a magyar honfoglalók már valamiféle erősséggel találták szembe magukat a mai Várhegyen. A megerősített hely 9. századi jelentőségét az adhatta meg, hogy itt húzódhatott a nyitrai fejedelemség és a bolgár-szláv dukátus közti határvonal. Tehát határvárként funkcionált, akár a nyitrai szláv fejedelmeséghez, akár a bolgár államhoz tartozott. Tény, hogy a honfoglalás után 300 évvel Anonymus mint egy erős központi helyről írt, és elfoglalásáról részletes leírásban számolt be. Az erősségnek mindenképpen katonai kulcsszerepe lehetett, hiszen meghódításához nagy számú seregre volt szükség. Erre az eseményre valamikor 899 és 902 között kerülhetett sor. Ugyanakkor a várnak és a hozzátartozó környéknek meghódítása nagyobb ütközet nélkül végbement. Ezt követően nem maradt el az áldomás, a győzelem megünneplése. így mondja ezt el a névtelen történetíró: „Nógrád és Nyitra vára. Ugyanabban az időben Árpád vezér, mikor látta, hogy vitézei jóvoltából ilyen nagy dicsőségre és bátorságos állapotra tett szert, tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömört és Nógrád várának népét meghódítsák neki, sőt ha a szerencse szolgál, akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig. Ezeknek a hadra kelő katonáknak a fejeivé és vezéreivé nagybátyjának, Hüleknek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte, meg aztán Hubát, a fejedelmi személyek egyikét. Ez a három úr, miután megkapta az engedelmet Árpád vezértől, arról a helyről indult el, amelyet Pásztónak mondanak, s előbb a Hangony vize mentén lovagolt, majd ezen 20
