Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

BEVEZETŐ - A vár birtoklás- és építéstörténete

nek magyar jelentése: Újvár) azóta lényegében nem változott. A Kárpát­medence területén számos bolgár-szláv elnevezésű várat ismerünk: Vise­grád, Csongrád, Belegrád, Légrád. A vár Árpád-kori oklevelekben előfor­duló névváltozatai: cca. 1200 Nougrad, 1108 Novgradensis, 1138 Nau­grad, 1210 nogradiensi, 1217 Nevgrad, 1240 Neugrad, 1246 Neograd. E változatokból fejlődött ki a ma is használatos Nógrád alak. Érdekesség, de ehelyt megemlíthető, hogy a magyar szlavisztikai irodalomban a 20. szá­zad elején a Nógrád névalak kialakulásával kétszer is foglalkoztak, sőt az 'ó' hanggal kapcsolatban kisebb vita zajlott le. A történeti hangfejlődés ér­dekes tanúja a mai falunévtábla, amelyiken a magyar — Nógrád — mellett a szlovák név — Novohrad — áll. A különbség abból adódik, hogy a szlovák nyelvben a 12. század és 13. század elején történt az a hangtani változás, aminek következtében a 'g' hang 'h'-ra módosult. Ez esetben tehát a ma­gyar nyelv őrzött meg egy régebbi nyugati szláv nyelvekben lévő jelensé­get. A vita azonban nem e körül zajlott, hanem az 'ó' betű körül. Horger Antal e hang kifejlődését keresve egy 'No-vi-grad' forma ejtését feltételez­te, amiből rövidülhetett a Nógrád. Asbóth Oszkár az alábbiakban össze­gezte a név kifejlődését: „Ha Horger ismerné egy kicsit a szláv nyelveket, sohse törte volna a fejét azon, miképp juthat Novigradból egy magyar *Novgradhoz, hanem mindjárt szláv Novgradból indult volna ki, amely­nek szakasztott mása a híres orosz Novgorod és amelynek, ha csak mellék­név alakját tekintjük, édes testvére Belgrád neve." 12 A 16-17. századi kül­földi ábrázolásokon azonban a legritkábban találkozhatunk a magyaros névformával, leginkább a Növi Grad vagy Novigrad elnevezés szerepel. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy volt egy hasonló nevű kisebb vár Dal­máciában Kaproncától délkeletre. A másik oka e szlávos névalak fennma­radásának pedig az lehet, hogy nagyon sqk délszláv martalóc szolgált a nógrádi várban. Azt mondhatjuk tehát, hogy a 16-17. században a várnak kétféle elnevezése létezett; a magyarság körében a Nógrád, a környező né­pek körében pedig a Novigrad forma. Felmerül a kérdés: mire utalhat az Újvár elnevezés? Két magyarázat le­hetséges. Vagy egy elpusztult régebbi erősséget építettek újjá, vagy való­ban egy teljesen új vár épült. A második feltételezés akkor állná meg vitat­hatatlanul a helyét, ha létezett volna a környéken szláv kori másik vár. Belitzky János a Nézsa határában lévő Belegrád dűlőnévről feltételezi, 18

Next

/
Thumbnails
Contents