Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

NÓGRÁD VÁRA A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN ÉS AZ IRODALOMBAN - Mondák, legendák, elbeszélések

az elrabolt marhát, a falut pedig egészen pusztítsa el, hogy nyoma se maradjon. Juszuf mellére font karokkal ígérte meg, hogy akarata szerint cselekszik. Szavát be is váltotta. Éjjel körülvette a falut, azt felgyújtotta. Kő kövön nem maradt; a falu elpusztult és a marhák fölös számban lettek viszszafoglalva." Ha szépirodalmi alkotás kevés is emlékezik meg a vár történetéről, azért a nép ajkán számos mese szövődött a vár hajdani lakóiról. Ezek egyike az a szlovák népballada, amely a vár alatti öreg hársfáról szól. A 19. század végén még megvolt a várrom közelében a hársfa, amelyről az a legenda járta, hogy már a honfoglaláskor ott állt. Hogy a szöveg mikor keletkezett, azt nem sikerült megállapítanom, mindenesetre valós történeti személyre is hivatkozik: „Turul madár rászállott a lippára, Feltűzték a Hunger zászlót a várra, Kunócz főúr lett már Naugrád gazdája, Folkus bíró lett a tótok bírája." Folkus nevű ispánja volt Nógrád megyének, azonban ő 1184-ben viselte e tisztséget. Hogy miért éppen ő került a népballada szövegébe, az tisztázatlan.

101 37. A vár rekonstruált képe a XIX. század közepéről 122