Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)
NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Hermann Róbert: Nagy Iván, mint katona
HERMANN RÓBERT viszont a hazatérést választotta. Az előbbi döntés alkalmával elszakadt alakulatától, azonban ekkor a csoport és az ügy iránti szolidaritás között választva, mint öntudatos katona, az ügyet választotta. A második döntés alkalmával viszont az ügy iránti lojalitás helyébe a racionalitás lépett. A korszak immár nem a történelemcsinálásnak, hanem sokkal inkább a történetírásnak kedvezett. Jegyzetek 1 Nagy Iván katonaéletének legfontosabb forrása saját visszaemlékezése: Nagy Iván naplója. (Visszaemlékezések). Nagy Iván Könyvek 1. Szerk.: Tyekvicska Árpád. Társszerk: Andor Csaba. A vonatkozó részt jegyzetekkel ellátta: Hermann Róbert. Balassagyarmat, 1998. (A továbbiakban: Nagy Iván: i. m.) Az 1848 októberéig terjedő rész jegyzetelésénél felhasználtam Molnár András alább hivatkozott közleményének jegyzeteit. Az eddigi irodalomból Id. Bona Gábor: Nógrád megyei 1848-as honvédek nyomában. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. XI. köt. Salgótarján, 1985,40. p. - Kovács Anna: Nagy Iván (1824-1898). In: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században. Salgótarján, 1989, 166-169. p. - Horváth István: „Mezőre táborba szállottunk". (Adatok Nógrádból a márciusi ifjak eszmeiségéről, tetteiről). In: A tavaszi hadjárat. (Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga). Hatvány Lajos Múzeum Füzetek 13. Szerk.: Horváth László. Hatvan, 1996,75-82. p. - Molnár András: Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászlóalj történetéhez. In: Zalai történeti tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 42. Szerk.: Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1997,159-178. p. - Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. II. köt. Budapest, 1998, 548. p. - A korábbi életrajzok közül a legbővebben még Márki Sándor foglalkozik Nagy Iván pályájának e periódusával (Emlékbeszéd Nagy Iván rendes tag felett. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. X. köt. Budapest, 1901, 3. p.) - E munkák mindegyike Nagy Iván visszaemlékezése alapján foglalja össze a történteket, ezért a továbbiakban részletesen nem hivatkozom rájuk. 2 Az ápr. 12-26. közötti minisztertanácsi jegyzőkönyveket közli F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Budapest, 1989, 1739. p. A nagykikindai eseményekre ld. Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Duna mentén (Csernovits Péter politikai pályája). Szeged, 1989,3443. p. 4 Közli Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849. 1. köt. Pest, 1868. 60-63. p. 5 Közli: Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához. II. köt. Szerk.: Nagy László - Rohonyi Gábor - Tóth Gyula. A vonatkozó részt összeállította: Barta István. Budapest, 1955,12. p. 6 Közli Pap Dénes: i. m. 135-137. p. 7 Nagy Iván: i. m. 57. és 59. p. 8 Nagy Iván: i. m. 61-64. p. 9 A zászlóalj történetére Id. Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Budapest, 1973, 259-260. és 324. p. - Molnár András: A 7. honvédzászlóalj története. In: A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Zalai Gyűjtemény 33. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1992, 53112. p. - Molnár András: A 7. honvédzászlóalj zalai önkéntesei. Adalékok az első honvédzászlóaljak társadalmi összetételéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 1987. 4. sz. - A zászlóalj az egyik legjobban dokumentált történetű alakulat, tagjai közül Nagy Ivánon kívül még négyen hagytak hátra naplót vagy visszaemlékezést. Kassa Lajos: A 7-ik honvédzászlóalj története. - emlékeiből. 1848-49. Történelmi Lapok, 1892. szept. 1. és 15. (Kivonatosan közli Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1906, 257-261. p.); Darnay (Dornyay) Béla: Szekovics Pál keszthelyi georgiconi hallgató és honvéd naplója 1848. május 16-tól -1849. december 9-ig. In: Keszthely és az 1848-49-es szabadságharc. Balatoni Múzeumi Füzetek. 7. Keszthely, 1948.; Molnár András: Árvay Sándor emlékirata. Hadtörténelmi Kölemények, 1989. 1. sz. (A továbbiakban Molnár: i. m. 1989.); Molnár András: „Csak úgy 98
