Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában

R. VÁRKONYI ÁGNES NAGY IVÁN, TÖRTÉNETÍRÓ A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORÁBAN Nagy Iván, a történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a genealógus, a művelődéspolitikus és a múzeumalapító soha nem esett ki a Magyarország tudósainak és szülőföldje emlékezetéből.

1 Századunk derekán mégis csaknem teljesen feledésre ítéltetett; a magyar történettudomány múltját összefoglaló áttekintések már megemlítésre méltónak sem érdemesítették.

2 Olyannyira, hogy az 1960as években szinte újra kellett felfedeznünk; feltárva a magyar történetírás elfelejtett, vagy eltagadott történetszemléleti irányzatát, meglepve ismertük fel Balassagyarmat tudós fiának írásaiban a múlt századi európai történettudomány korszerű, polgári szemlélettel áthatott törekvéseit.

3 Szülőföldjének tudósai az utóbbi években folyamatosan gondoskodtak róla, hogy hatalmas életművét 1. Nagy Iván 1857-ben szág polgári átalakulásának korában a kultúra, a tudás, a reális történetismeret igényeiről ma is érvényesek. S éppen ezért további mélyreható kutatásokra kívánja felhívni a figyelmet. Pályakép A reformkor hajnalán született, 1824-ben. 1848-49 avatta felnőtté. Magyarország elhúzódó társadalmi korszakváltásának évtizedeiben érlelődött történettudóssá. Még megélhette a millenniumi ünnepségeket. Pályáját a századforduló küszöbén 1898-ban zárta le a halál. Személyiségét mindvégig hallatlan nyitottság jellemezte. Sokat köszönhetett családjának és szülőhelyének. Vármegyei levéltáros apja a generációkon át a közigazgatásban minél teljesebben számba vegyék, áttekintsék és megvilágítsák. Szülőházán márványtábla őrzi emlékét. Nevét a társadalomtudományok különböző szakágazatainak művelőit összefogó kör viseli. Megemlékeznek róla az egyetemi tankönyvek. Nagy Iván elfoglalta helyét a magyar történettudomány történetében.

4 Vajon nem csupán ismétlés, unalmas, szürke visszajátszás tehát, ha megint felelevenítjük történetírói törekvéseit? Nem esünk üres formalitásokba? Nagy Iván irtózott a külsőségektől, elutasított minden tártalmát vesztett emlékezést. Rövid áttekintésem nem kíván többet, mint hogy érzékeltesse, a történetíró Nagy Iván szándékai és gondolatai Magyarortevékenykedő köznemesi hagyományok és igények szerint nevelte, nem számíthatott nagy változásokra; őt, a legkisebbik fiút papnak szánta. Nagy Iván gyermekéveinek otthona a vármegyeháza. Tágasabb világa a mezőváros: a nemesek, katonák, parasztok, kézművesek, szőlőművelők és kereskedők hagyományaiból polgárosodó város.

5 A síkvidék és hegyvidék találkozási sávján mozgalmas politikai, kereskedelmi, irodalmi központ, többféle foglalkozás, nyelv, vallás, kultúra gyűjtőhelye, mint maga az egész Nógrád vármegye. Talán ezért sem volt maradása Nagy Ivánnak a váci papneveldében. Érdekes azonban, hogy több történész pályatársa (Horváth Mihály, Rómer Flóris, 8