Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Limbacher Gábor: Nagy Iván hazaszeretete

ve telt a könyvek gyűjtésében, és visszaemlékezésében előmeneteléhez nagyon előnyös körülménynek tartotta, hogy atyjához, mint megyei levéltárnokhoz mindenféle és temérdek levél, írás jővén, azokat kíváncsiságból is olvasgatta. Tizennégy évesen önszorgalomból fordít, s gyermeki buzgósággal műtárgygyűjtésbe kezd: „Ajándékba kapván egy Mária Terézia korabeli forgalomból rég kiment ezüst poltúrát, és olvasván már Mocsárytól Nógrád megye leírását, kedvet kaptam az éremgyűjtéshez is."

4 Ifjúkori érdeklődése hazafias irányát jelzi, hogy tizenhat évesen, papi szemináriumba történt jelentkezésekor a Zrínyi Miklós halála című darabot szavalta. Már ekkoriban mintegy előtanulmányként későbbi fő művéhez, autodidakta érdeklődésből hírlapokból kezdte böngészni és kijegyzetelni azok névsorát, kik „királyi tanácsosságra, nemességre emelkedtek, kik magasabb hivatali és címzeti kineveztetéseket kaptak." Szintén hazafias érzelmeit bontakoztatták, hogy a nem nagy szorgalommal vitt iskolai tanulmányai mellett lelkes olvasója lett az akkori Pesti Hírlapnak, melyet Kossuth Lajos, és a Világnak, melyet Dessewffy Aurél szerkesztett, valamint egyéb magyar szépirodalmi műveknek és lapoknak. Nyári szünidői alatt gyermekkorától fogva látta és egyre kiteljesedettebb értelemmel hallgatta a N vármegyei közgyűléseket, amelyeken a kor szelleme szerint a politika napi kérdései a reformok voltak. Szemináriumi celláját is úgy rendezte be, hogy falára Magyarország földabrosza került címereivel együtt, valamint a haza királyának képe.

5 Húszhuszonegy éves korában történelmi darabokat nézve - Hunyody László, Költő és Király - pesti színházi élményeket szerez. Húszévesen már korábbi kezdemények nyomán írói pályája bontakozik: a Világ című politikai hírlap tárcájában Egy népfaj honunkban címmel a cigányságról ír. Huszonhárom évesen magyar mitológiai értekezést alkot. 1848 hajnalán rendszeres reggeli és esti olvasmányait alkotják Petőfi, Erdélyi és Garay versei. Politikai téren mindvégig a nemzeti szabadelvű nézetekhez vonzódott. Jogászi ambíciói révén 1848 forró márciusi napjait éppen Pozsonyban tölti és március 13-ától jelen volt azon az országgyűlésen, amelynek ülései az 1848-as vívmányokat szülték és melyek a magyar alkotmány történetében „örökre feledhetetlenek". Több ízben hallotta Kossuth „szívet rázó" szónoklatait, Széchenyi higgadt politikai előadását és jelen volt az összes forrongó eseményen. Élményei szerint „valódi örömmámoros izgalomból állt ekkor itt az élet". De mindeközben sem hanyagolta kötelmeit, sikeres jogi vizsgát tett, és bizonyítványt szerzett.

6 A felnőtt Nagy Iván hazaszeretete - ahogy életművét megismertük - három csomópont köré rendeződik, egyben háromféle kiemelkedő teljesítményt gyümölcsözött: időrendben az első a szabadságharcban való részvétele és helytállása; második a Magyarország családai címerekkel és nemzékrendi táblákkal című 13 kötetes munka, melyhez hasonlóan szinte egész publikációs tevékenységét a közjó szolgálata, illetve hazaszeretete motiválta; harmadik a múzeumszervező munkássága: a Nógrádvármegyei Múzeum Társulat megalapítása, a múzeum intézményesülésében, gyűjtemény-gyarapodásában és építésében vállalt szerepe. Tekintsük át e területeket, a számbavételük során tehető összefoglaló megállapítások reményében! A szabadságharcban való részvétele és helytállása Nagy Iván 1848. március 23-án, karján nemzetiszín szalaggal, mint nemzetőri díszjellel tért haza a történelmi jelentőségű országgyűlés színhelyéről, Pozsonyból Balassa59