Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)
NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Kovács Anna: Motívumok Nagy Iván műveltségképének kialakulásához, művészeti ízlésének megrajzolásához
KOVÁCS ANNA Idézzük csak mindezzel kapcsolatban Nagy Iván nézőpontját: „Nemzetünk szokás és viselet történetében mily kevéssé vannak eddigelé az adatok összegyűjtve... ez okból nem lehet figyelmen kívül hagyni azon régi családi ingóságok összeírását sem, melyek nemcsak nyelvészeti tekintetben az ipar\ 19. Részlet Nagy Iván kéziratgyűjteményének lajstromából (magyar ősnyomtatványok) czikkek műszavaival ismertetnek meg, hanem a föntebb jelzett történelem érdekében is értékes tanulmányi anyagul kívánkoznak" írta az Archeológiai Értesítő1871-es számában. 6 A Nagy Iván-forrásanyag: a különböző időszakokból származó ingósági leltárak (1843,1855,1859,1874), hagyatéki leltárak és végrendeletek bőséges adattal szolgálnak e tekintetben is. 7 Nem lehetett puszta véletlen, sőt a fenti idézet is megerősíteni látszik, hogy nagyon is tudatos szándék vezette, amikor naplójában megörökített olyan életmódelemeket, mint a lakáskörülmények, a berendezés fejlődése, a mindennapi élet szokásos menete. Gondoljuk csak végig, milyen részletező alapossággal, gondossággal is rögzíti saját öltözködési szokásait, mintha a viselet, a divat átalakulásában is egy életformaváltás folyamatát kívánná érzékeltetni. Naplójából tudjuk, hogy a fekete talártól megszabadulva, „csínos gavallér" ruhát csináltatott, átöltözött végre világi ruhába, de honvédéletét jellemezve is fontos volt a „maga pénzén vett jelmez", aztán amikor bujdosni kényszerült, a Bécsbe juthatás végett magas cilinderkalapot vesz, „mert magyar kalapban be nem eresztik." 1870-ben pedig még egyértelműbb megfogalmazása: „...eddig még a magyar ruhát én is megtartám, de ezentúl ismét a napi francia viselést fogadtam el, künn a vidéken megmaradt magyar nadrágjaimat megtartván." A viselet, az öltözetváltozás - a társadalmi szerepváltás kísérője volt. Ennek lényeges fordulópontja Nagy Iván Pestre költözése. 8 1855. szeptember 2-án érkezett föl Pestre, hogy elfoglalja hőn áhított hivatalát az Egyetemi Könyvtárban, ahol töltött el. 1859-ben kinevezték 15 évet elsőőrnek, ekkor jövedelme 945 újforintra emelkedett, ami hamarosan tovább növekedett 1868-ban 400 forinttal. 54
