Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Seifert Ferenc: Nagy Iván genealógiai munkássága

( történetét és származásait megírni. Láttam azt, hogy az eddig ismert és megjelent eféle kiadásokhoz képest is már gyűjteményem érdekesebb, nagyobb és alaposabb, mind­amellett még nem elegendő. De nem is volt hozzá bátorságom és a kiadás eszközlésére járatosságom. Ez időben történt, hogy Ma­gyar Mihály nevű könyvkereskedő, ki Bu­dai Ferencz lexikonának kiadásához azért tartott jogot, mivel valamely árverésen Bu­dai Ferencz kézírásának is birtokába jutott, folyton híresztelte, hogy Budai Ferencz ak­kor kapós Históriai Lexiconát ő fogja kiad­ni, még pedig folytatásokkal együtt; más ne merje azt kiadni, (mintha más nem írhatott volna új biographi lexicont, ha akad ereje és kedve). Most tehát meg fogadva sógorát Kerékgyártó Alajos alias Árpádot, kinek e téren (másutt sem) sem neve, sem előké­születei nem voltak, 12 ezt bízta meg a szer­kesztéssel. Egyszer a könyvtárban jöttek né­zegetni terv miatt, mily modorban adják majd ki az Életrajzi Lexicont, kérdtem is tőle, mi leszen a tartalma? benne lesznek a csak kéziratokból, oklevelekből ismerhető ada­tok? - Nem lőn a felelet. Eszembe jutottak elődolgozataim, mily kár volna ezeknek a napfény elől elmaradni. Óhajtottam volna is társ lenni, ha meghittak volna; de eszökbe sem jutott csekélységem. Mindez nagyon hatott reám. Még Octóberben történt, hogy Toldy szállásomra kisérte Ipolyit, 13 megis­mertetvén vele. Épen genealógia írásnál leptek meg. Ipolyi meglátva készletemet, buzdított, folytassam, és majd adjam ki, és ámbár ő is tervezett hasonlót, most már nem bajlódik vele; sőt a mije van, ha kell ­segít vele. De bíz neki hiteles nem volt, csak aféle Trophaeum Estorisianum és egy-két okleveles jegyzet, nem is használtam. így állván a dolgok, és meg gondolván azt, hogy ha Kerékgyártó (ámbár egészen más nemű, de a közönség által egyszerre föl nem ismerhető) vállalata elterjed, az eny­imnél sajtó alá adása tíz évre is elhalad: el­határoztam magamat a Magyarország csalá­dai czímerekkel czímű munka kiadására/' 14 1857. január 7-én jelent meg munkájának első füzete Friebeisz István kiadásában, majd ez év júliusában a négy füzetből álló első kötet, amely az Aaron-Benyovszky csa­ládokat tartalmazta. A 2., 3., 4., kötetek 1858-ban, az 5. kötet 1859-ben jelent meg. 1860-ban adta ki a 6. és 7. köteteket. 1861­től nagyobb idő telt el kötetenként a kiadá­sok között (8. kötet 1861; 9. kötet 1862; 10. kötet 1863; 11. kötet 1865; 12. kötet 1865; 13. A Magyarország családai... I. kötetének címlapja Pótlék-kötet 1868). A harmadik kötettől kezdve már Ráth Mór volt a kiadó, mivel Fri­ebeisz nem tartotta be a szerződésben fel­vállaltakat. Ha Nagy Iván kétségtelenül legjelentő­sebb művének címéből indulunk ki, köny­nyen abba a csapdába eshetünk, mint ma­napság sokan, hogy a szerző a szabadság­harc bukása után előjogaitól, jobbágyaitól, évszázados társadalmi, közigazgatási és jog­41

Next

/
Thumbnails
Contents