Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Seifert Ferenc: Nagy Iván genealógiai munkássága

( történetét és származásait megírni. Láttam azt, hogy az eddig ismert és megjelent eféle kiadásokhoz képest is már gyűjteményem érdekesebb, nagyobb és alaposabb, mindamellett még nem elegendő. De nem is volt hozzá bátorságom és a kiadás eszközlésére járatosságom. Ez időben történt, hogy Magyar Mihály nevű könyvkereskedő, ki Budai Ferencz lexikonának kiadásához azért tartott jogot, mivel valamely árverésen Budai Ferencz kézírásának is birtokába jutott, folyton híresztelte, hogy Budai Ferencz akkor kapós Históriai Lexiconát ő fogja kiadni, még pedig folytatásokkal együtt; más ne merje azt kiadni, (mintha más nem írhatott volna új biographi lexicont, ha akad ereje és kedve). Most tehát meg fogadva sógorát Kerékgyártó Alajos alias Árpádot, kinek e téren (másutt sem) sem neve, sem előkészületei nem voltak,

12 ezt bízta meg a szerkesztéssel. Egyszer a könyvtárban jöttek nézegetni terv miatt, mily modorban adják majd ki az Életrajzi Lexicont, kérdtem is tőle, mi leszen a tartalma? benne lesznek a csak kéziratokból, oklevelekből ismerhető adatok? - Nem lőn a felelet. Eszembe jutottak elődolgozataim, mily kár volna ezeknek a napfény elől elmaradni. Óhajtottam volna is társ lenni, ha meghittak volna; de eszökbe sem jutott csekélységem. Mindez nagyon hatott reám. Még Octóberben történt, hogy Toldy szállásomra kisérte Ipolyit,

13 megismertetvén vele. Épen genealógia írásnál leptek meg. Ipolyi meglátva készletemet, buzdított, folytassam, és majd adjam ki, és ámbár ő is tervezett hasonlót, most már nem bajlódik vele; sőt a mije van, ha kell segít vele. De bíz neki hiteles nem volt, csak aféle Trophaeum Estorisianum és egy-két okleveles jegyzet, nem is használtam. így állván a dolgok, és meg gondolván azt, hogy ha Kerékgyártó (ámbár egészen más nemű, de a közönség által egyszerre föl nem ismerhető) vállalata elterjed, az enyimnél sajtó alá adása tíz évre is elhalad: elhatároztam magamat a Magyarország családai czímerekkel czímű munka kiadására/'

14 1857. január 7-én jelent meg munkájának első füzete Friebeisz István kiadásában, majd ez év júliusában a négy füzetből álló első kötet, amely az Aaron-Benyovszky családokat tartalmazta. A 2., 3., 4., kötetek 1858-ban, az 5. kötet 1859-ben jelent meg. 1860-ban adta ki a 6. és 7. köteteket. 1861től nagyobb idő telt el kötetenként a kiadások között (8. kötet 1861; 9. kötet 1862; 10. kötet 1863; 11. kötet 1865; 12. kötet 1865; 13. A Magyarország családai... I. kötetének címlapja Pótlék-kötet 1868). A harmadik kötettől kezdve már Ráth Mór volt a kiadó, mivel Friebeisz nem tartotta be a szerződésben felvállaltakat. Ha Nagy Iván kétségtelenül legjelentősebb művének címéből indulunk ki, könynyen abba a csapdába eshetünk, mint manapság sokan, hogy a szerző a szabadságharc bukása után előjogaitól, jobbágyaitól, évszázados társadalmi, közigazgatási és jog41