Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában

tudományt a jövő megszerkesztéséhez elengedhetetlenül fontos, praktikus tudománynak tekintette. Úgy, ahogyan azt a fiatal Nagy Iván munkásságát nagyra becsülő Szalay László is kifejezte: „Csak az alaposan ismert múlton építhető fel a jövendőre számottartható biztos jelen."

14 A Magyarország családai... Nagy Iván történetírói portréját vizsgálva a legnagyobb kérdés, miért és hogyan döntött úgy, hogy összeállítja Magyarország nemes családjainak történeti adattárát a legrégibb időktől 1848-ig, addig a pillanatig, amikor ő is felvette a honvédruhát, és a forradalom megszüntette a nemesi rendet, új társadalmi szerkezetet hozott létre. Tudtunkkal sem az Akadémia, sem a Kisfaludy Társaság nem tűzött ki ilyen tárgyú pályázatot. Az 1850-es években pedig az egész ország a közelmúlt és a régmúlt hadieseményeire kíváncsi. Nagy Iván írások tucatjait adja közre a szélesebb olvasóközönség számára. Tudja, mint más pályatársai, hogy a történetírásnak most kell közönséget teremteni, a társadalmat meg kell ismertetni az ország történetével. De azt is tudják, hogy az olvasók különböző körei nem akarnak mást, mint vigasztalódni és a régmúltban keresnek kárpótlást az elvesztett tegnapokért. Nagy Iván teljesen tudatában volt, hogy vállalkozása erejét meghaladó hatalmas munka. Szűkszavúan, de lényegre törően tájékoztat a Magyarország családai címerekkel és nemzékrendi táblákkal első kötetének előszavában. „Kényes és nehéz munka", mert nincs érdemleges hazai irodalma, „ezred év története áll hátunk mögött". Az 1848-as törvény eltörölte a nemesi kiváltságokat, az ősiségét, a családok történelmi szerepe lezárult. A magyar történelemről csak részletek, egyes szakaszok ismeretesek, reméli, hogy a nemzedékek története segít a folyamatosságot áttekinteni. Tehát történeti fejlődés3. Bizonyítvány Nagy Iván jövedelméről 13