Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Pálmány Béla: Nagy Iván nehéz évei az országgyűlési napló szerkesztőjeként (1870-1878)

ményrendszerért folytatott parlamenti küzdelem eszméinek illetve eredményeinek a megismertetése a törekvéseivel szimpatizáló megyei nemesség, városi polgárság és értelmiség alkotta közvéleménnyel. Nemzetünk történelméből jól ismert, hogy az 1832-36-os országgyűlésen liberális főnemesek támogatásával és technikai előfeltételként a gyorsírás hazai elterjedésével előtérbe került az országos és kerületi üléseken elhangzott viták szó szerinti lejegyzése és naplóban illetve újságban történő közzététele. A haladással szemben a maradást erőltető udvari kamarilla és az új, szabadelvű eszmék terjedésétől, mint a tűztől félő magyar kormánypárti főtisztviselők azonban ellentámadásba lendültek és az Országgyűlési Tudósítások illetve Törvényhatósági Tudósítások szerkesztője Kossuth Lajos, valamint a diétái ifjúság vezetői ellen felségsértési pereket indítottak. József nádor bölcs kompromisszumának köszönhető, hogy már 1839től a pozsonyi alsó tábla, ill. 1840 márciusától pedig a felső tábla, a főpapok és mágnások kamarája is magánvállalkozó gyorsírókat alkalmazott. A napló szerkesztését és kiadását a nádor rendeletére „az ország levéltárnoka", vagyis az Archivum Regni vezetője, Kovachich József Miklós (1798-1878) vette kézbe, úgy, hogy 1848-ig minden ülésen az elnöklő személynök előtt kapott széket és maga is „tollat vezetett". Az 1843/44. és az 1847/48. évi utolsó pozsonyi rendi diétákon a két tábla elnökei, a nádor és a személynök a rendekkel megegyezve állami pénzen alkalmazták e felelős munkát 1832 óta nem kis bátorsággal vállaló és kiválóan végző gyorsírókat, Hajnik Károly (1806-1866) illetve Stuller Ferenc (1806-1874), majd az 1847. évben Lukács János (1814-1861) ügyvédeket. Felvetődött ugyan egy állandó gyorsiroda létesítése is azonban az államkincstár szűkmarkúságból nem vállalta ennek terheit. Az alsó tábla azonban az 1847/48-as diétán az ügy politikai jelentőségét látva 17 követből álló naplóbíráló bizottságot hozott létre. Az 1848. július 5-én megnyitott első népképviseleti országgyűlés szabadelvű kormánytöbbsége az előző másfél évtizedben kitűzött politikai programja megvalósítása érdekében gyakorlati intézkedéseket is tett a jegyzőkönyv készítés, a napló szerkesztés és kiadás szervezeti és személyi feltételeinek biztosítására. Nagy Iván folyamodványa a Képviselőház napló-szerkesztői állásáért A kormány a nyilvánosság tájékoztatása és a társadalmi, nemzeti és vallási ellentétek által ellene befolyásolt közvélemény szimpátiájának elnyerése céljából a hivatalos lap, a Belügyminisztérium által kiadott Közlöny szerkesztőségén belül július l-jével 123