Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 4. Laszkáry sikerre viszi az ügyet (1904-1909)

IV. 4. Laszkáry sikerre viszi az ügyet (1904 -1909) „A kuIturához, iparhoz, kereskedelemhez csatolják a még csiszolatlan sínek egy nagy országrészt, érthető hát az öröm. "

1

,° Alig egy héttel azután, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy a Duna-Ipoly-völgyi vasutat Pázmándyék képtelenek kivitelezni, Laszkáry Gyula romhányi földbirtokos sürgősen összehívott Rétságra egy gyűlést a vasút létrehozásában érdekeltek részvételével. Az ülésen megvitatták a kialakult súlyos helyzetet. Minden érintett község és magánszemély azon a véleményen volt, hogy a vasút ügyét nem lehet tovább halasztani, hanem új érdekeltséget alapítva újból meg kell kérni az előmunkálati engedélyt. Laszkáry kijelentése, miszerint nem szabad megengedni azt, hogy az engedély esetleg újra bizonytalan kezekbe kerüljön, és a vasút ügye megint megakadjon, általános tetszést aratott. Ezért javasolta, hogy az érintett községek alkossanak erkölcsi testületet, és jelöljenek ki új megbízottakat a koncesszió megszerzésére. Az ülésen egyhangúlag megbízták Berchtold Richárd

11

1 nagyoroszi földbirtokost és Laszkáry Gyulát, hogy a saját nevükre kérjék meg a koncessziót a kereskedelmi minisztériumtól.

11

2 Mind Berchtold, mind Laszkáry a főrendiház örökös tagjai voltak. Az engedélyt a minisztérium - egyidőben a Hartvich és Bopp engedélyesekkel való tárgyalások megszakításával - 1904. január 31-ikén a kérelmezőknek megadta.

11

3 Laszkáryéknak az engedély megszerzése után ugyanúgy végig kellett csinálniuk a támogatások összegyűjtésének a procedúráját, mint elődeinek, hiszen Pázmándyék érdekeltségének 1904-es felbomlásával az összes felajánlás érvénye megszűnt. A 91