Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 4. Laszkáry sikerre viszi az ügyet (1904-1909)

IV. 4. Laszkáry sikerre viszi az ügyet (1904 -1909) „A kuIturához, iparhoz, kereskedelemhez csatolják a még csiszolatlan sínek egy nagy or­szágrészt, érthető hát az öröm. " 1 ,° Alig egy héttel azután, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy a Duna-Ipoly-völgyi vasutat Pázmándyék képtelenek kivitelezni, Laszkáry Gyula romhányi földbirtokos sürgősen összehívott Rétságra egy gyűlést a vasút létrehozásában érdekeltek részvé­telével. Az ülésen megvitatták a kialakult súlyos helyzetet. Minden érintett község és magánszemély azon a véleményen volt, hogy a vasút ügyét nem lehet tovább halasztani, hanem új érdekeltséget alapítva újból meg kell kérni az előmunkálati en­gedélyt. Laszkáry kijelentése, miszerint nem szabad megen­gedni azt, hogy az engedély esetleg újra bizonytalan kezekbe kerüljön, és a vasút ügye megint megakadjon, általános tetszést aratott. Ezért javasolta, hogy az érintett községek alkossanak erkölcsi testületet, és jelöljenek ki új megbízottakat a koncesszió megszerzésére. Az ülésen egyhangúlag megbízták Berchtold Richárd 11 1 nagyoroszi földbirtokost és Laszkáry Gyulát, hogy a saját nevükre kérjék meg a koncessziót a kereskedelmi minisz­tériumtól. 11 2 Mind Berchtold, mind Laszkáry a főrendiház örö­kös tagjai voltak. Az engedélyt a minisztérium - egyidőben a Hartvich és Bopp engedélyesekkel való tárgyalások megszakí­tásával - 1904. január 31-ikén a kérelmezőknek megadta. 11 3 Laszkáryéknak az engedély megszerzése után ugyanúgy vé­gig kellett csinálniuk a támogatások összegyűjtésének a proce­dúráját, mint elődeinek, hiszen Pázmándyék érdekeltségének 1904-es felbomlásával az összes felajánlás érvénye megszűnt. A 91

Next

/
Thumbnails
Contents