Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 2. A vármegye kezdeményez (1890-1895)
közlekedés állami ellenőrzésének a kiterjesztésével a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét kívánta bővíteni. Emellett azonban - Széchenyihez hasonlóan - a vasútnak nagy jelentősséget tulajdonított a fennálló társadalmi és nemzetiségi viszonyoknak a magyar etnikum javára történő megváltoztatásában is. Ezért törekedett ő is létrehozni az Ipoly-Sajó-völgyi vasutat, amely végig a szlovák etnikai határ közelében haladt volna. Az OMÁVT vonalainak a megváltását az tette lehetővé, hogy a magyar költségvetés 1890-re szufficitessé vált, és Baross ki tudta harcolni, hogy a többletet a magántársaság vonalainak kivásárlására fordíthassa. Az államosítás pillanatában az Ipolyság-balassagyarmati vonal még építés alatt állt. Ezért a törvény szövegébe bekerült az a kötelezettség is, hogy a MÁV-nak be kell fejeznie a vonalat és át kell adnia a forgalomnak. Erre 1891 augusztusában került sor. Az államosítással egyidőben szükségessé vált a központi közlekedési koncepció felülvizsgálata is. A Nógrád megyei törvényhatóságra beérkező kereskedelmi miniszteri leiratok egyértelműen mutatnak egyfajta elbizonytalanodást az alapvető kérdésekben. A verőcei vasúttal kapcsolatos véleményeket a 219/1891 sz. kgy. határozatból tudhatjuk meg. Az alispán ebben jelentést tett a törvényhatóságnak a Dejtár-verőcei hév előmunkálati engedélyének kieszközlése tárgyában. (Valószínűleg az államosítás hírére az alispán azonnal ejtette a romhányi „torzó" tervét, és a teljes vonalra megkérte az előmunkálati engedélyt. A csekély módosítás - amely szerint az egyik végpont Balassagyarmat helyett immáron Dejtár - azért történt, mert az Ipolyság-balassagyarmati vonal elkészültével a tervezett vasút egy rövidke szakasza gyakorlatilag már elkészült, hiszen az az eredeti elképzelések szerint Dejtárnál kanyarodott volna el az Ipolytól.) A kereskedelmi miniszter válaszát azzal kezdte, hogy „...ezen vasútvonalat az aszód-bgyarmati irány biztosítása előtt semmi esetre sem engedélyezhetné." 4 6 Ez a kijelentése még tel51
