Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
V. A Duna-Ipoly-völgyi vasút működése és hatása a térségre 1913-ig
A mi vasutunknál ez a helyzet állt elő, ugyanis a megszavazott osztalék bár 1911-ig növekedett, még akkor sem érte el az 5 %-ot; ugyanis 4,14 %-on érte el legmagasabb értékét. Azt követően 1912-ben 3,875 %, 1913-ban pedig 3,9 % volt az elsőbbségi részvényekre kifizetett osztalék. A forgalom növekedésének a hatására 1911 és 1912 folyamán jelentős bővítéseket végeztek a vonalon a kereskedelmi minisztérium utasítására. Nógrádon szabványos állatrakodót építettek, Romhányban és Nagyorosziban cukorrépa-rakodót, Berkenye megállóhelyet átalakították úgy, hogy darabáru forgalomra is berendezkedhetett. Ezen kívül kibővítették Tolmács, Borsosberény, Romhány, Diósjenő és Drégelypalánk állomásokat. A munkák költségeit részben a tartalékalapból fedezték, azonban ez kimerült. Ezért a Hév rt. igazgatósága már 1912-ben tőkeemelési javaslattal fordult a minisztériumhoz. A tőkeemelésre végül is csak 1913. VIII. 2-án került sor, amikor is a császár Bad-Ischl-ben kelt legfelsőbb elhatározása folytán a vasút tényleges építési és üzlet-berendezési tőkéjének 250.000 koronával történő felemelését engedélyezte. 19 1 Ez 320.600 korona névértékű elsőbbségi részvény kibocsátását jelentette 78 %-kal számítva. Az újonnan kibocsátott részvényeket az egykori építő vállalat, a mannheimi Mittelrheinische Baugesellschaft G. m. b. H. vásárolta meg. 19 2 így a vállalat építési és üzlet-berendezési tényleges tőkéje 6.761.000 koronára, az alaptőkéje pedig 8.025.000 koronára emelkedett, amely 11.395 darab törzsrészvényből és 28.730 darab elsőbbségi részvényből - mindegyik 200 korona névértékű volt - állt. Az elsőbbségi részvények közül 1913-ra 119 darabot váltott be a részvénytársaság. Folytatva a vasút forgalmát felmérő 1915-ös jelentés vizsgálatát, vegyük sorra az áruforgalom szerkezetét az egyes állomásokra lebontva is. A fuvarozott áruk összetételéből nagyon jól lehet következtetni a települések gazdasági szerkezetükre és fejlettségi szintjükre. Eszerint Ipolyság forgalmának 60-70 %-a 141
