Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

I. A Nógrádi-medence és környezetének természeti viszonyai különös tekintettel egy vasút megépítésének a nehézségeire

A szép természeti környezetben haladó vonalon történő uta­zás maradandó élményt nyújt az utasoknak. „A Börzsönyt a Cserháttól elválasztó patakvölgyben a Verőcétől Nógrádig hú­zódó Les-völgyben kapaszkodik felfelé, meredek erdős hegyek között kígyózik fújtatva, nyögdécselve; nyergeken mászik át s hatalmas, hurokszerű kanyarokat vesz, hogy a rétegvonalak mentén haladhasson. Berkenye után fürgén kiszalad a széles nógrádi lapályra, aztán újra harántvölgyeket szel át, Diós­jenőnél elpöfög a Börzsöny merészen leszakadó keleti fala alatt s alig futja már erejéből, amikor bepiheg a drégelypalánki állomásra." 3 Volt olyan kanyarulata, ahol az ívsugár csak 250 méter volt. A pálya teherbírása 12 tonnás tengelyterhelésű szerelvények közlekedtetését tette lehetővé. 4 (A vonal teherbírása ma is ugyanennyi!) A rengeteg földmunka magyarázza meg azt, hogy miért ez volt az ország egyik legdrágábban megépült he­lyiérdekű vasútja (pálya-kilométerenként 100.190 K), míg pél­dául hazánk első helyiérdekű vasútvonala, az Arad-körös-völ­gyi, amelyik sík terepen épült meg, csak 35.000 koronába került pálya-kilométerenként. 5 A Nógrádi-medence főleg mezőgazdasági jellegű terület volt, ahol a modern ipar teljesen hiányzott. A helyi jelentőségű ipari üzemek is csak a mezőgazdasági termények feldolgozásá­ra szakosodtak: ilyen volt Rétságon egy sajtgyár, ugyanitt és Romhányban egy-egy gőzmalom valamint Nagyorosziban egy hengermalom. Több ipari üzem a medence területén nem volt. 6 A környéken főleg a szántóföldi növénytermesztés és az erdő­gazdálkodás volt számottevő. A 75.000 kataszteri hold nagysá­gú terület 40 %-át foglalták el a szántók, 30 %-ot pedig az er­dők. Emellett még az 5 %-ot kitevő legelőket érdemes megemlí­teni. A földek majdnem 60 %-a tartozott a közép- és nagybirto­kok állományába. A vidék legnagyobb birtokosai a Laszkáryak, az Andreánszkyak, a Prónayak, a Berchtoldok és a Herzfeldek 11

Next

/
Thumbnails
Contents