Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)
Az utcák társadalma
Nem volt túl sikeres annak a hatvanas évek kényszertelepesei közé tartozó idős asszonynak az élete, aki mezőgazdasági cselédként dolgozott, majd alkalmi munkákat vállalt. 1965-ig Szügy határában egy tanyán lakott a férjével. Ekkor a tsz elvette a tanyájukat, s ők megvettek egy kis házat a Bástya utcában. Az Ipoly utcában kevés a szellemi dolgozó, ám viszonylag magas az ipari szakmunkások, kereskedelemben-szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Majd egyharmaduk 1950-ben még önálló volt. A lakások többsége itt is magántulajdonban volt a vizsgált időszakban. Az Ipoly utcába is arányát tekintve kevesebben költöztek 1957 után, mint a többi óvárosi területre. Itt is laknak őslakosok a szülőktől örökölt házban: egy özvegyasszony egyedül, valamint egy nyugdíjas sofőr a feleségével, a fiával és a menyével. Az 1906-ban született özvegyasszony új telepes - a háború után települt át a Szlovákiához csatolt területről Balassagyarmatra, korábban ide jártak piacozni. Cipész férjével az Ipoly utcában megvettek egy viskót, helyére házat építettek. Az ötvenes évek megélhetést, vagyont, megszokott életformát feladni kényszerülő beköltözői, a kárvallottak közé tartozik egy már megözvegyült asszony, aki férjével jött ide albérletbe egy környékbeli faluból, miután elvették a földjüket. Egy darabig még a mezőgazdaságban próbáltak munkát vállalni, majd az asszony konyhai kisegítő lett. 1957-ben költöztek az Ipoly utca egylakásos házába, amit később megvettek, s ahol az asszony ma rokkantnyugdíjasként egyedül lakik. A legrosszabb társadalmi státusú a Vár és a Zsák utca: az ide jött, átlagosnál fiatalabb lakásfők csaknem fele fizikai munkás volt, a nagy létszámú cigány családok lakásfői pedig zenészként keresték a kenyerüket. Az újabb beköltözők útját példázza az a hajdani gazdasági cseléd asszony (Szlovákiában született), aki 1956-ban romosán vette meg férjével a Vár utcai házát, kölcsönökből újították fel, 105