Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)

„Ó, ipolyparti Párizsom!"

dés a minden alap nélkül hajózhatónak nyilvánított Ipolyt nevezte ki határvonalnak, a város északi területe, Tótgyarmat a határon túlra került. A város, mely mindig is az összekötő kapocs szerepét töltötte be a Felvidék és a déli országrészek között, nem csupán területének és népességének egy részét veszítette el, éltető gazdasági energiái is megcsappantak, hiszen a felvidéki falvak voltak a város főbb kereskedelmi partnerei. A közlekedési hálózat is elmetsződött: az Ipoly túlsó oldalán azóta már felszedett vasútvonalak vezettek legrövidebben Balassagyarmatról a Dunántúl településeire. Ma sem köti össze vasút Salgótarjánnal, a megyeszékhellyel, s a fővárosba is legkevesebb két és egynegyed óráig tart az utazás vonattal, a várost a fővárossal és más városokkal összekötő köldökzsinór a Balassagyarmat-Budapest közút. Az emberek manapság is úgy érzik, nincs közük a megye egészéhez, nem a megye területe az a régió, amelyhez tartoznak. Ez a megye - nyugati része és nem a keleti - mondják sokan. A rendszerváltást kísérő politikai követelések egyike volt, hogy Nógrád megye kapja vissza dunai kapcsolatát, a közigazgatásilag elcsatolt Nyugat Nógrádot, az egykori Hont megye déli részét. „Az Ipoly nógrád-honti folyó, s ugyanígy a Börzsöny is nógrád-honti hegység."

2 Sokakban a Mikszáth által megörökített tót atyafiak és Noszty fiúk, a megyeházán zsizsegő dzsentrik elevenednek meg, s a mai városban is az ő ivadékaikat keresik. „A nógrádi nagyszájú bocskoros nemességnél, melly már olly sok tisztújítási és követválasztási háborúban szerepelt, elfogultabb, demoralizáltabb népet képzelni sem lehet" írta Vahot Imre.

3 Másokban talán inkább a tisztes polgári értékek vezérelte élet emléke él, ahol az adott szónak becsülete volt. Egyesek szerint az államszocializmus negyvenegynéhány éve sem pusztította el az itteni szervesen fejlődött civil társadalmat, Gyarmat még mindig őrzi polgári értékeit, hagyományait. Szabó Zoltán szerint ez a település sohasem volt polgárváros. „Balassagyarmat fakó város. Kissé 8