Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)

A holocaust

A HOLOCAUST A keresztény és a zsidó családok együttélési módja döntő szerepet játszik abban, hogy kis-társadalomnak tekinthető-e a harmincas évek Óvárosának lakossága. A ma is a területen élőkkel és a már elköltözőitekkel készített interjúk igazolják, hogy az óvárosi zsidóság és a keresztény családok nem csupán egymás szomszédságában laktak.

7

3 Az Óvárosban élő családok osztályhelyzete: életszínvonaluk, jövedelemszerzési- és munkalehetőségeik legalábbis a zsidótörvények életbeléptetéséig szinte azonosnak volt mondható. A vallás és a vallásgyakorláshoz kapcsolódó tevékenységek, kulturális képződmények eltértek egymástól, mindenki tartotta a maga szokásait, ám a hétköznapi életben a különbözőségek békésen megfértek egymással, sőt kölcsönös előnyöket is rejthettek: „Szüleimmel az Óváros tér 4-es számú házának utcai lakásában laktunk, s a lakás egyik szobája volt édesapám szabóműhelye. ... Szomszédunkban ... éltek a szikvízgyáros Rudasék, e ház udvarában Szegediék, a következő házban pedig Salgóék. E három zsidó család szüleimnek jó ismerőse volt. Velünk szemben ... annak egyik udvarában élt Majoros Jánosné, Schrájer Ibolyka néni, akinek első, néhai férjétől származó, velem egyidős fia, Kohn Miklós jó pajtásom volt. ... Érdekessége volt az Óváros térnek, hogy viszonylag sok zsidó család lakott ott, a zsidó családok a mieinktől eltérő vallási szokások szerint 61