Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)

Városszerkezet és társadalmi csoportok a két világháború közötti időszakban

dő, jövedelmező gazdálkodási változatok vertek gyökeret, addig a modern kapitalizmus kiformálódásának vállalkozói feltételei itt szembetűnően hiányoztak. S ez a hiány csak erősítette a város más tekintetben is provincializálódó és anakronisztikussá váló képét. A felduzzadt tisztviselőréteget, a részben funkcióit és jövedelmeit vesztett város egyre nehezebben tudta eltartani; vállalkozások hiányában sem íróasztali, sem kétkezi munkakörök nem születtek. Egyre jobban benépesült reggelenként a főutca és a Szerb utca sarkán, a Schumann-kocsma előtti emberpiac. Városszerkezet és társadalmi csoportok a két világháború közötti időszakban A két világháború között a városszerkezet, a különböző lakossági csoportok elhelyezkedésének rendje az előző időszakhoz képest alig változott. Ekkor a település és társadalma az alábbiak szerint tagolódott. 6

2 A polgárias, többségében emeletes házakkal beépített Főutcákon, a mai Rákóczi fejedelem útján és környékén helyezkedtek el a fontosabb középületek (Államépítészeti Hivatal, Királyi Törvényszék, Vármegyeháza, Városháza, Villanytelep, Zárda, földszintjén a „Munka Betéti Társaság" áruháza, katolikus templom, Posta, Nemzeti Szálló, Szent Lélek Gyógyszertár, Szent Korona Gyógyszertár, Hangya Fogyasztási Szövetkezet, Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, Tisztikaszinó stb.), itt voltak a legmódosabb kereskedők üzletsorai, sokszor az emeleten a tulajdonos lakása is. Ezek az üzletek többségükben zsidó kereskedők tulajdonában voltak. 44