Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)
Balassagyarmat vázlatos története 1945 előtt
badon vehettek, azokon építhettek, szabadon eladhatták, legelővel elláttattak, s köztük és a többi földmívesek közt csak azon különbség létezett, hogy ezek termesztményekben s munkával, amazok pénzzel fizették be tartozásaikat. A földműves lakosok neheztelvén, hogy a cenzust nem a város, hanem az uradalmak szedik, ezért 1751-ben panaszt emeltek. Az uradalmak ... a cenzualistákat, mint míveltebb osztálybelieket, a parasztok ellenében pártolták ... az 1740-es évek egyik nagy tűzvésze után mind a kékkői, mind a divényi dominiumok a zsidóknak és némely behozott új német mesterembereknek házakat építettek, nem pedig a városbéli házhelyes gazdáknak avagy zselléreknek." 30 A forrásokból kiderül, hogy „mióta a méltóságos uraságok a mesterembereket és zsidókat a balassagyarmati városnak magistrátusa s bírósága alul csak önnön maguk hatalmuk s jurisdictiojuk alá vetették, az olta a mesteremberek és zsidók sem a hadi rendeknek szolgálatokra, sem quartély adásokra, egy szóval semmi legkisebb segítségekre a városbelieknek nincsenek, hanem szabadon élnek." 3 1 A város a 18. században Mária Teréziától hetivásárok tartására szóló engedélyt kapott. Balassa Pál iparosokat, vargákat és posztós mesterembereket hívott birtokára, s görögkeleti vallású szerb és görög valamint zsidó kereskedők letelepülését engedélyezte. Az 1750-es összeírás idején Gyarmaton 3 görög és 15 zsidó kereskedő rendelkezett kocsival, lóval és ökörrel. 3 2 1757-ben egy egész utcát telepítettek be német iparosokkal. Ekkor vált meghatározóvá a város soknemzetiségű jellege: „Ezidőtájban mesteremberek, görög, zsidó úgy elözönlék a várost, hogy ezek jóformán kétharmad részét tevék a városnak." 3 3 A 18. századi városmag az Óváros téren és környékén alakult ki. Az 1773-as, Fiedler Tamás mérnök által készített térkép szerint 1690 és 1716 között a mai Óváros tér épült be, majd ezt követte 1716 és 1773 között az Óváros tér és a főút környéke. E térkép szerint a 346 beépített telekből 132 a mai Óváros területén volt található. 24
