Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)
Falvak, városok, települések kis- és nagy társadalmak
történelmi fejlődés egy egyedileg jellemző, de fölöttébb kevert struktúrát eredményez a mi regionálisan fölfogott peremhelyzetünkben. Más szavakkal: valójában csak egyetlen egy keresett struktúra van, de ez minden valószínűség szerint valami olyasféle, hogy egyszerre alkalmas több, racionálisan elvonatkoztatott struktúrakép értelmező alkalmazására. ... nem az igazán elvont struktúraképek fogalmaiban fölfogott szerkezetek vannak fizikailag egymás mellett, hanem a történetileg változó társadalmi viszonyok 'rétegenként egymásra rakódnak', 'egymásra oltódnak', 'átszivárognak a századokon', s alkotják minden nemzeti társadalom nyilvánvaló egyediségét." 2 0 A strukturális individualizmus fogalmának érvénye, felfogásom szerint, helységekre és helységeken belüli területi egységekhez kapcsolódó társadalmi egységekre is kiterjeszthető. El kell tehát dönteni, mit választunk a kutatás kiindulópontjának avagy értelmezési alapegységének: a városi társadalom egészét, avagy a várossá szerveződő, térben is elkülönülő kisebb társadalmi alakzatokat. Tekinthetjük a városi társadalmakat, bár belsőleg tagolt, mégis egységes egészt alkotó lokális közösségeknek, ám az is lehetséges, hogy a városok is „falvakból", többé-kevésbé önálló megkülönböztető jegyekkel rendelkező kis-társadalmakból épülnek föl, melyek vagy integrálódnak valamiféle egésszé vagy egymás mellett élik az életüket. Vajon nem csupán a kitüntetett elemzési szempontok (pl. a politikai hatalom működése, a redisztribúció, a lakáspolitika stb.) emelik egy rendszerré, fogják egybe a kis-rendszereket? A lokális közösségekben sokféle integrációs erő működhet. Gyakorta ezeket a kultúra közösségével, a kis-társadalom tagjainak többségére kiterjedő autonóm, belső társadalmi kontrolimechanizmussal azonosítják. Mások az életforma azonosságából és a közös célokból eredeztetik. A hagyományos paraszti társadalmakra jellemző, rokonsági kapcsolatokon alapuló kölcsönös gazdasági függőségi viszonyok - a reciprok kapcsolatok 16
