Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Lepedők
Katalin 43 éves karancssági zsellérasszony ágyán, 1853-ban, az ágyruhák az alábbi sorrendben voltak elhelyezve: szalmalepedő, vékonylepedő, két derekai, cifra lepedő, 6 vánkus, 1 dunna. 16 3 Egy cserhátszentiváni negyedtelkes nemes napi használatú ágyán szalmaterítő, egy vékony lepedő, 1 alsódunyha, 3 vánkos, 1 felső dunna volt 1854-ben. 16 4 Mint példáinkból kitűnik, az ágydeszkára helyezett szalmát először szalmaterítővel, majd vékony lepedővel terítették le, erre került a derékalj vagy alsódunna, a párnák és tetejére a dunna. A levéltári forrásaink a lepedő anyagára viszonylag ritkán utalnak. Többségük bizonyára asszonyszőtte vászonból készülhetett, hiszen az ágynemű többi darabjának (dunna, derékalj, párna) jelentős részét otthon készült vászonból állították össze. A gyolcsból varrt lepedő, a 18. század első felétől ismert a megye parasztságánál. Hornok János nőtincsi jobbágy 1735. évi kárlistáján már szerepel az „ágyra való gyolcs lepedő". 16 5 Az érsekvadkerti jobbágyok 1768. évi tűzkárai gyakran említik a „gyolcs lepedőt". 16 6 A szegény paraszti sorban élő erdőtarcsai nemestől „Egy fejér gyolts és négy vászony lepedő ágyravaló, a gyolts ACS betűkkel jegyzett" lepedőt loptak el 1838-ban. 16 7 A viszonylag nagyszámú takácsmühelyek lepedőt is szőttek a parasztság számára. Az alsósztregovai bírónak négy „Takács szőtte Lepedője" volt 1758-ban. 16 8 Kislibercse községből három darab „húszas vászonból álló, mindegyike hat rőffbül álló" lepedőt loptak el 18lóban. 16 9 Miklós Mária mihálygergei özvegyasszony 1854-ben készült hagyatéki leltárába egy 36 krajcárt érő „Takács szőtte lepedőt" is felvettek. 17 0 A kissztracinban lakó Stauffer János árváinak 1855-ben készült leltárába három darab csinvat lepedőt jegyeztek be. 17 1 A lepedők pamutos vászonból is készülhettek. Egy poltári jobbágynak „pamutos lepedője" égett meg 1763-ban. 17 2 Pamutból szőtt lepe173 dője volt Labáth Zsuzsanna gácsi zsellérasszonynak is 1854-ben. A vékonyabb fonálból szőtt lepedőt gyakran kallatták. A lapujtői asszony, 1824-ben, a losonci kallatóba vitte lepedőit. 17 4 Néprajzi gyűjtéseink kezdete - az 1950-es évek vége - arra az időre esett, amikor a hagyományos paraszti kultúra felbomlásának jelei már erősen jelentkeztek. Az önálló paraszti gazdálkodás megszűnése, az eddig megszokott életformát is jelentősen átalakította. A gazdaság üzemeltetéséhez szükséges munkaeszközöket - mivel már nem volt rájuk 56