Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Derékalj
nemű már gyári textíliából készült, a szőttes csíkokkal díszített derékalj kikerült a vetettágyból. Buják, Szarvasgede, Szurdokpüspöki, Héhalom községekben a bolti anyagból varrt alsódunna alá először egy vereskötésű lepedőt tettek, majd erre helyezték a másik lepedő csipkéjét, melyen a piros szövött csík átlátszódott.' 2 4 A négy nyüstbe szőtt derékaljhuzat készülhetett fehérítetlen vagy fehérített kendervászonból, ismert a fél-, illetve tisztapamutos változata is. A háziszőttes derékaljat két szélből állították össze, míg a takácsszőttes példányoknál, az általuk szőtt szélesebb vászonból egy szél is kiadta a kívánt méretet. A derékaljak szélessége 90-100 cm, hossza 170-200 cm között váltakozott. A derékalj a második világháborúig a megye minden falujában ismert volt. A felvetett ágynak azonban nem mindenütt volt a tartozéka. Azokon a településeken, ahol a háromszeles gyári textíliából varrt alsódunnák elterjedtek, ott a menyasszony vetettágyába derékalj nem került. Ez megközelítőleg azzal a területtel egyezik, ahol a párnát vánkos néven ismerték (5. kép). Azokban a falvakban viszont, ahol a párnát fejel névvel jelölték (Karancs vidéke, Zagyva völgye, Őrhalom, Hugyag), a derékalj nem hiányozhatott a vetettágyból. A menyasszony felvetett ágyába gyakran ebből 2-4 darabot is tettek. A díszítése szőttes csíkokkal történt. A megye középső, déli és nyugati falvaiban, ahol a derékaljat csak a hálóágyban használtak, kéthárom keskeny (1-2 cm) szőttes csíkkal díszítették mindkét oldalát. Mivel a napi használatú ágyban a derékalj nem látszódott, azért a csíkok arányos elosztására nem törekedtek. A csíkok többségét piros pamuttal szőtték, de melléje ritkán sötétkék csíkot is tettek. A kevés csíkkal díszített derékaljak a Karancs vidékén és Kazár környékén sem voltak ismeretlenek. A díszesebb, a szövött dunnák csíkozásához hasonló kétszeles, mindkét oldalán díszített derékaljak a Karancs falvaiban, valamint Őrhalomban és Hugyagon voltak használatosak. Az alsódunyha néven ismert derékaljak tiszta pamut vagy félpamutos vászonból készültek. Sávolyban, gyakrabban ripszben szőtték. A mintakompozíciót (ripsz, lépett), mint a csíkos dunnáknál, keskenyebb (5-8 cm) és szélesebb (9-13 cm) sávokból állították össze. A sávok száma 10-12 között váltakozott (11. kép). 50
