Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Párna - Vászonból készült párnák

csík képezi, közöttük és a két szélén egy-egy nagyon egyszerű világoskék lépett mintával. A Karancs falvaiban, Őrhalomban, Hugyagon az adatközlők tulajdonában levő párnahuzatok fő díszítményeinek többsége - már a 19. század második felében is - ripszkötéssel, szedett mintával készült. A párnavég középvonalát 2-4 cm széles lépett mintával vagy szedett csíkkal hangsúlyozták. Sóshartyán, Ságújfalu, Karancsság községekben a fő díszítmény csíkkombinációját fehér-piros-sötétkék színösszeállításban kedvelték. A középvonal két oldala 4-5 lépett mintacsík tagolást kapott. Karancsságon, Őrhalomban a párnavég díszítményét egy-egy lépett babos, fogacskás sorral zárták le. Ludányban, Őrhalomban a ripszkötésű párnavégek fő díszítményét piros (1-2 cm) és ugyan ilyen széles lépett mintákból állították össze. Őrhalomban végig szedett mintás párnahuzatokat is találtunk, amelyek a 19. század végén, századunk első évtizedében készültek. Ersekvadkerten, Romhányban az adatközlők visszaemlékezése szerint a párnahuzatokat sávolyos szövéssel készítették. Századunk elejétől a fő díszítmény ripszkötéssel készült. A párnavég közepébe mindig egy 2-3 cm széles piros sávot tettek. A szélesebb ripszkötésbe 1 cm széles piros csíkok közbeiktatásával sakktáblaszerű, létrás, fésűs sorok lépett mintáit szőtték. A díszítménysávot többnyire fél centiméter széles pirosfehér csíkokkal zárták. A csíkok száma 4-18 között váltakozik. A szedett díszítésű párnavégek az 1930-as évektől ismertek. A fő díszítmény középvonalába egyes vagy kettes egész rózsát szőttek, a két oldalán pedig horgyika, félrózsa, majd ismét horgyika minta követte egymást. A fő díszítmény szélességét úgy is igyekeztek fokozni, hogy ahhoz közel egy vagy két szélesebb mintasávot szőttek, keskeny fehér közökkel elválasztva, amelyek tulajdonképpen már az oldallapok díszítményéhez tartoztak. A párnahuzat oldallapjának díszítésénél a dunnához hasonlóan általában keskeny (1-2 cm) és széles (3 cm) csíkok váltják egymást. A párna nyitott végéhez közel a köznapra szántaknál azonban már csak egy keskeny csíkot tettek. A csíkcsoportok száma Kazár környékén (8-6, a 19. század 70-80-as éveiben készülteken 5-8) és a Karancs falvaiban (811) a legmagasabb. Ersekvadkerten 4-5 csíkot szőttek egy oldalra. Az oldallapok mintái szimmetrikusak, de az összevarrásnál a csíkok nem találkoznak. Ennek az az oka, hogy az egymással találkozó mintasávo36