Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Az ágy és felvetésének módja a Nógrád megyei parasztságnál - Az ágy felvetésének módjai - Párna

A korábban az ágyvégeket is beborító lepedő két keskenyebb szélét visszahajtották, úgy terítették az ágyra, hogy csipkéjük látszódjon. Párna A 18. század első felében az asszonyszőtte párnák voltak ismertek az egész megyében. A párna oldallapjait és az egyik végét szőttes mintával díszítették. Kazár környéki falvakban a II. világháborúig, a Karancs vidékén, Őrhalom, Érsekvadkert, Romhány községekben az első világháborúig voltak használatban a szövött párnák. A 18. század közepétől a megye más vidékein a festett vászonból, majd gyári textíliából készültek e párnák. A fő díszítményt, a színes (piros, kék, zöld) alátétű csipkét, az egyik keskenyebb szélére tették. A századforduló táján, azokban a községekben ahol az otthon szőtt párnákat használták 6-8, míg a gyári textíliákból készült párnákból 6-9, a gazdagabbak 12 párnát adtak a leány hozományába a menyasszonyés a vetettágy felvetéséhez. A menyasszonyágyban a párnákat mindig a cifra lepedőre rakták. Az otthon szőtt párnákat egymás mellé (6-8 darab) élére állítva helyezték az ágyra, a gyári textíliákat pedig lapjával tették az ágyra, ügyelve arra, hogy a párnavégek fő díszítménye jól látszódjon (41-42. kép). A három sorban egymásra helyezett párnák eldőlését úgy akadályozták meg, hogy az első két párna közül egyet-egyet az ágyvégekhez tettek, a harmadikat pedig középre. A következő sorok felrakását hasonlóan végezték, így - a középső párnák súlyától - azok eldőlni nem tudtak. A szövött párnákból hatot tettek a vetettágyra. Elrendezésük kétféleképpen történhetett: lapjával egymásra tettek kettőt (2-2-2), vagy élére állítva egymás mellett helyezték el. A gyári textíliából készült párnákból kilencnél többet ritkán tettek a vetettágyra, gyakoribb a hat párna volt. Ez utóbbi esetben a párnákat lapjával fektették egymásra. 122