Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Textilanyagok beszerzése

közepétől egyre több helyen a lepedőt, párnát is ebből varrták. A vadkerti (Érsekvadkert) károsultak 1768. évi összeírásában a vászon mellett gyolcslepedő is szerepel.'

5 Az 1771-ben készült becskei kárlistákban gyakran találkozhatunk a gyolcslepedő említésével.

1

6 A 19. század húszas éveitől a kereskedőknél kapható textíliák közül más anyagok is megjelentek a parasztok ünnepi és napi használatú ágyaiban: a változatos mintázatú kartavász, a perkál, a karton, a század végén a sifon, a damaszt, zzefir, az 1920-as évektől a mintás selymek. A parasztság lakástextíliáinak választék-bővítésében jelentős szerep jutott a takácsoknak, akik nem csupán a parasztasszonyok fonalát szőtték kész termékké, hanem az általuk beszerzett vékony fonalból abroszt, párnát, dunnát készítettek falusi vásárlóiknak. Domonkos Ottó kutatásaiból tudjuk, hogy a Nógrád megyével határos, vagy az ahhoz közel fekvő északi megyékben már a 17. században is dolgoztak takácsok.

1

7 A Nógrád megyében dolgozó takácsműhelyek első összeírását a 18. század közepéről ismerjük.

1

8 Ekkor a mai megye tizenhárom településén 35 takácsot írtak össze: Alsópetény: 1, - Balassagyarmat: 1, - Buják: 1, - Diósjenő: 6, - Jobbágyi: 1, - Kozárd: 3, Lapujtő: 2, - Legénd: 1, - Riba (Ipolyszög): 10, - Szécsény: 6, Szügy: 1,-Told (Felsőtold): 1,-Tolmács: 1. A 18. század második felében a takácsok száma jelentősen emelkedhetett. Erre következtethetünk a szécsényi és a fdleki takácsmesterek 1794. évi kérelméből. Ekkor Szécsényben 16, Füleken 9 takács nevében folyamodtak a megyéhez, hogy a „Két Városbeli Takács Mesterek jobb rend tartására s mesterségünk mívének regulárissabb folytatására czéhet s Articulusokat nyerni Kegyeimessen méltóztasson...".

1

9 A 19. század első felében a mai Nógrád megye 28 településén 48 takács élt. A legtöbb takácsot Szécsényben (13), Balassagyarmaton (5), Ribán [Ipolyszög] (3) írták össze. Erdőkürtön és Herencsényben 2-2, a térképen feltüntetett többi településen pedig l-l takács dolgozott.

2

0 (/. kép) A takácsműhelyek elhelyezkedését bemutató térképünkről leolvashatjuk, hogy a megye keleti falvaiban - eddigi ismereteink szerint sem a 18. században, sem a 19. század első felében nem telepedtek le takácsok. Ez annál is inkább meglepő, hiszen tudjuk, hogy ezen a vidéken a szövött csíkokkal díszített dunna, derékalj, párna, szinte a második világháborúig a napi használatú és az ünnepi felvetett ágy nélkü9