Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Lepedők - A díszített lepedő típusai - Lepedő mindkét keskenyebb szélén van csipke

lentős részén ismert. Az adatközlőktől több funkciójára gyűjthettünk adatokat: a ravatal, a ravatalon fekvő halott letakarása, a felvetett ágy köznapi díszlepedője, a gyermekágyas asszony ágyának eltakarása. Neve felhasználása szerint változott: halottas lepedő, ravatalra való lepedő, cifra lepedő, varrott lepedő, fölkötő lepedő. Ez utóbbinak a német lakta Berkenyén forhanglelich volt a neve. Gyűjtőútjainkon 124 darab e típushoz tartozó kétvégű lepedő adatait jegyezhettük le a megye falvaiban. Előfordulásukat térképre vetítve megállapíthatjuk, hogy Őrhalomban, a Cserhát több falujában (Cserhátsurány, Herencsény, lliny, Bokor, Buják) a nemesi településeken (Magyargéc, Felsőtold, Cserhátszentiván), valamint a korábban polgárosodó Kálló, Szarvasgede, Ecseg környékén még emlékét sem találtuk meg. A kétszeles változatukról a megye 86 falujában az adatközlők úgy emlékeztek, hogy azt csak ravatalra 179 terítették. Nagylócon, Nógrádsápon, Keszegen arra találtunk adatokat, hogy az idős korban elhunyt alá is ezt a lepedőt tették a koporsóba. Pilinyben, Hollókőn, Nemtiben, Litkén és a német falvakban a ravatalon fekvő halottat takarták le, de a lepedőt nem tették a koporsóba. Szécsényfelfaluban, Endrefalván a vizsgált lepedőtípusból hármat tűztek a ravatalra: kettőt a két oldalára hosszában, a harmadikat a külső végére. Dejtár, Mohora, Ősagárd, Nézsa, Sámsonháza községekben és Romhány környékén hétköznap a vetettágyra terítették. Patvarcon egy 1880ban készült két keskenyebb szélén azsúrral is díszített lepedőre úgy emlékeztek, hogy azt fölkötő lepedőnek használták. A németek lakta Berkenyén még az 1930-as években is a mindkét keskenyebb szélén csipkével, piros szövött csíkkal ellátott lepedőkkel kerítették el a szülőasszony ágyát (17. kép). A kétvégű háromszeles lepedő a Zagyva folyótól keletre eső falvakban, a Karancs vidékén és Rimóc környékének településein volt ismertebb. Készítőik és a visszaemlékezések szerint hármas funkciója lehetett: köznapokon a felvetett ágyra terítették, az elhunyt alá tették a koporsóba, de Rimóc környékén fölkötő lepedő is lehetett. Megjegyezzük, hogy az idősebb korban elhunyt férfi koporsójába legtöbbször csipkebetét nélküli lepedőt tettek. A ravatalra, a vetettágyra, illetve a gyermekágyas asszony ágyának eltakarására készült lepedőket hossza és díszítése alapján lehetett meg68