Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Lepedők - Díszítetlen lepedők

voltak e tárgyaknak, így hiteles információt adhattak készítési idejükről, a díszítés technikájáról, funkciójáról. A szülők leányuk hozományába az alábbi lepedőket adták: DÍSZÍTETLEN LEPEDŐK Az ágyban lévő szalma beterítésére két- vagy háromszeles kétnyistes vászonlepedőt kaptak. Az 1920-as évekig, amíg a napi használatú ma­gos ágyat is az ágyvégek közepéig töltötték meg szalmával, csak há­romszeles lepedőt használtak. Később, amikor már az oldaldeszka felső szélénél nem rakták magasabbra a szalmát, letakarására kétszeles lepe­dő is elegendő volt. A széleket minden asszony varrással, Cserhátsu­rányban és környékén minden ember varrással varrták össze, a két kes­kenyebb szélet fél-fél cm hajtással beszegték. 17 5 A lepedő szélessége: 90-150 cm, hossza: 190-230 cm között váltakozott. A leány staflrungjá­ba - vagyoni helyzettől függően - 4-6-8 darabot adtak belőle. Ezt a le­pedőt eltérő módon szalmalepedő, szalmaterítő, szalmatakaró, vastag­lepedő, hamvaska (Nézsa), csepülepedő (Kazár környéke), kóclepedő névvel jelölték. A szalmalepedőre - többnyire azzal azonos méretű - fejikenderből, fél vagy tiszta pamutos kenderből háromszeles kétnyistben szőtt lepedőt terítettek, melyet fépamukos, tisztapamukos (csupapamukos), pamukos, vékony lepedő néven ismertek a megye falvaiban. A Zagyva folyótól keletre a fejikenderbő\ szőtt vékony lepedő volt a gyakoribb. A lepedő­re díszítés ritkán került, de a Karancs, a Cserhát falvaiban és az Ipoly­völgye néhány községében láthattunk olyan pamutos lepedőket, ame­lyek két keskenyebb szélére, közvetlenül a szegés mellé, egy sor borsó­ka, subrik hímzést tettek. A vékony vagy pamutos lepedőből 8-15, a gazdagabbak 20 darabot is adtak leányuknak. Ezt a lepedőt nem csak a vetettágy vagy a köznapi ágy szalmalepedőjére terítették. Az ágyban fekvő halott alá is ilyen lepedőt tettek, ezzel emelték a ravatalra, majd a koporsóba, melyet el is vitt magával. Gyakran a borsókával díszített vé­kony lepedővel takarták le a ravatalon fekvőt, hogy a „legyek ne lepjék 59

Next

/
Thumbnails
Contents