Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek

48. NML IV. 193. 2. csomó. Szécsényi JCSKJB H. 24. 336/1853. 49. NML IV. 71. Archívum mixtum XII/1/1846. 50. NML IV. 152. 1. csomó. Megyefőnöki iratok. 1250/1850. 51. NML IV. 198. 13. csomó. Szécsényi JCSKVSZB. IV-3/1853. 52. NML [Bgy.] IV. 163. 8. csomó. Balassagyarmati JCSKVSZB. 461/1855. 53. NEMCOVA, 1855. 81. p. 54. GARÁDY, 1854. II. kötet 40. p. 55. A közel nyolcszáz megrendelőnek a kétharmada vásznat, fonalat, kendőt, kötényt festetett. A műhelyében 120 darab nyomtató formát számoltak össze, melyből 50 darab magános, 70 darab páros (passer) volt. A formák mintázata: szögletszél, keskeny magános szél, keskeny magános stráf, 1-5-ös stráf, tulipán, kisvirág, nagyvirág. NML IV. 71. Miscellanea. VII/1/1828. 56. A jegyzék a károsultak nevét, lakhelyét is feltünteti, mely a festőműhely vonzáskörzetének megismerését teszi lehetővé: Sámsonháza, Herencsény, Luczin (Lucfalva), Szakai, Szalmatercs, Felfalu (Szécsényfelfalu), Karancsság, Lócz, Varsány, Sóshartyán, Sipek, Rimóc, Megyer, Nagygéc, Dolán (Benczúrfalva). NML IV. 193. 1. csomó. Szécsényi JB. S/55/294/1846. 57. A festőmester 1200 f.-ra becsült vagyonát az alábbi tartozások terhelték: „1. Vagner József pamutvászon kereskedőnek Beszterczén vászon neműekért: 445. f. - 2. Schill és Társa Stutgardi kereskedőnek indigó festékért: 587. f. — 3. Bernhard Endre Main melletti frankfurti kereskedőnek indigó festékért: 100. f. - 4. Müller Stuttgardi kereskedőnek indigó festékért: 100. f. - 5. Weszely brodeki Morva országi kereskedőnek pamut kelmékért: 136. f. - 6. Fandáné Morvaországi kereskedőnek pamut kelméért: 62. f. - 7. Róth János zólyomi kereskedőnek pamutért: 20. f. - 8. Uhlinger Fridolin bécsi kereskedőnek pamutért 138. f." NML IV. 196. 36. csomó. Losonci JCSKVSZB. R. 21. 1029IV/5/121/1855. 58. NML IV. 22. Nm. asz. b. Kárösszeírások. 1728, 1769. 59. NML IV. 1. Nm. kgy. c/iratok. L/50-87/1771. 60. NML IV. 188. 13. csomó. Füleki JVSZB. P/60/1856. 61. Az alsó-felsődunna elnevezés még a 19. század közepén is ismert volt a két településen. Egy őrhalmi gazda leánya Bertók Ágnes, 1855-ben egy szalmaterítővel, egy vékony lepedővel, egy cifralepedővel, egy al129