Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Az ágy és felvetésének módja a Nógrád megyei parasztságnál - Ágy
és a vörössel vegyített festésű nyoszolya, szék stb. már a 19. század elején készült végrendeletekben, peres iratokban is szerepel. 24 0 A tornyos ágy megjelenése s fokozatos elterjedése a megye parasztságánál, összefüggésbe hozható a lakóház építőanyagának, a tüzelőberendezésnek a változásával. Egy korábbi tanulmányunkban már felhívhattuk a figyelmet arra, hogy a 18. század közepétől a lakóházakat már nem fából, hanem - az erdőirtások korlátozása miatt - vályog, föld (vertfal), kőfalazatból építették. 24 1 Az új építőanyagokból készült házaknál két fontos változtatást tapasztalhatunk: a mennyezet magasságának növelése, a házban (szoba) lévő belülfűtős kemence szájának áthelyezése a pitvarba. Forrásaink gyakran feltüntetik a telken található épületek hosszát, szélességét és beosztását (alaprajzi elrendeződés). A helyiségek belső magasságának jelölésével azonban ritkán találkozhatunk. A rendelkezésünkre álló néhány adat is jelzi, hogy az új építőanyagok terjedésével, az épületek belső magasságát is növelték, lehetővé téve ezzel az egyre magasabb tornyú és lábú ágyak elhelyezését. A 18. század első felében épült faházak belmagassága alig érte el a két métert. Galsa községben, az 1784-ben készült kárlista szerint, az igen rossz állapotban lévő tíz öl hosszú, két és fél öl széles faház belmagasságát egy öl és egy lábnak találták. 24 2 Nem volt sokkal nagyobb belmagasságú az 1796-ban megbecsült Karancskeszi jobbágy faháza sem: egy öl két láb. 24 3 Az ipolytarnóci féltelkes jobbágynál kőfalazatú, 1808-ban, egy öl négy láb, míg egy romhányi zsellér vályogfalú házánál, 1836-ban, két öl belmagasságot mertek. A 18. század első felében a lakóház egyetlen fűthető helyisége az utcára két, az udvarra egy ablakkal néző ház volt, ahol a meleget a nagyméretű belülfűtős kemence biztosította. Egy nagyzellői jobbágy házában, 1712-ben, még olyan kemencéről tesznek említést, amelynek a szája felett nem volt kürtő, amely a füstöt a padlásra vezette volna. 24 5 A füst a ház ajtaján vagy ablakán távozott a helyiségből. A házak többségében a füstöt vesszőfonású kürtőn vezették el a padlásra, de ez a ház fústtelenítését nem oldotta meg teljesen. A fehér háziszőttes vászonból szőtteshímmel díszített párnák és dunna, valamint a fehér hímzésű lepedőkkel ellátott ágy elhelyezésére ez a füstös helyiség nem volt alkal111
