Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK Egy település történetét elsősorban írott források segítségével ismerhetjük meg. A levéltárakban őrzött dokumentumok azonban nem a kezdettől követik nyomon a falvak sorsát. A fellelhető oklevelek, amelyekben egy-egy község nevének első említését találhatjuk, a 13-14. századnál általában nem régebbiek. Egy falu vagy város története azonban nem nevének első előfordulásával kezdődött, hiszen ott több száz vagy több ezer év óta is élhettek emberek, különböző kultúrák követhették egymást. A 13-14. században keletkezett legkorábbi iratok a település nevénél többet alig árulnak el. Kiss Lajos etimológus szerint -a Heréncsény szó szláv eredetű, mely a chrenbiane szóból eredeztethető, jelentése torma.

1 Más forrásokból sajnos nem tudjuk megerősíteni, hogy a Heréncsény név valóban a szláv chreni szótőből származna. Érdekességként ismerkedjünk meg Schmidt József herencsényi jegyző és tanító névmagyarázatával, melyet 1863-ban egy kérdőívre válaszolva írt le. A hitelességet nélkülöző névfejtés szerint „A községnek Heréncsény nevét következőleg vélem származtatni: Heréncsény község a hozzá közel fekvő Haraszti és Liszkópusztáról népesedett be, s miután az ott most is található cserépégető kemencék is nyilvánosan mutatják, hogy Liszkópusztát valaha midőn még Község volt, fazekasok s tótajkúak lakták, kik tótul jelenleg is Herencsároknak hívatnak, - tehát a községnek jelenlegi név is az tót szótól hrencsár, magyarul fazekas vehette eredetét, 7 mely már a jelen korba Herencsénnyé alakult át."" A község nevét az alábbi változatokban találhatjuk forrásainkban. 1303-ban: Herenchen

3 1432-ben: Herenchen

4