Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

ISKOLÁK

ISKOLÁK A herencsényi plébánia irattárában még 1948-ban is megtalálhatók voltak azok a dokumentumok, amelyek az iskola alapítására, a tanítók működésére vonatkoztak. Ez év május 28-án tartott egyházi képviselőtestületi ülésen az iskola államosítása ellen foglaltak állást és az iskola katolikus jellege további megőrzése mellett döntöttek. A határozatuk meghozatalában arra az irattárban őrzött dokumentumra hivatkoztak, melyek szerint az iskola 1672 óta áll, azt a falu katolikus vallású lakosai alapították, a név szerint felsorolt tanítók szintén katolikus vallásúak voltak.

124 Az 1672. évi alapítást követő közel másfél évszázadon keresztül, viszonylag nagyon kevés adattal rendelkezünk az iskola történetére. Az 1700-tól vezetett, de megkopott írások miatt csak 1746-ból olvasható anyakönyvekből tudjuk, hogy 1749-ben Serfőző Mihály 125 * volt a falu tanítója. ' Az Úrbérrendezés (1770) idején Koshanicz Márton a tanító a falu iskolájában. A tanulók száma 10 fő. Jövedelme 22 forint, 56 kila búza, 4 kila rozs és 2 szekér széna. Öt évvel később (1775) már Petri Antal tanító gyermekét jegyezték be a születési anyakönyvbe. Az iskola épületéről, a vele egy fedél alatt lévő tanító lakásról az első adataink a 19. század elejéről származnak. Gáspáry József nógrádi esperes 1809. május 30-án Herencsénybe látogatott. Kondlovits István herencsényi plébános társaságában megvizsgálta a Haraszti pusztán lévő templom és a faluban lévő iskola állapotát. Az 1809. június 8-án kelt, a váci püspöki hivatalnak címzett jelentésében - hivatkozva az 1802. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv (Canonica Visitatio) megállapításaira - az alábbiakat olvashatjuk: