Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

A rét területe 70-80 kaszás, míg a szőlőültetvény nagysága 75-88 kapás között váltakozott. Az 1781-1846 évi összeírások közül az 1838. évi említi először a faluban lakó izraelitákat. Ekkor Krausz Fülöp mészáros, Susiczky Sámuel kocsmáros és a nemesi földeken gazdálkodó Schönberg Fülöp lakott a községben. 1841-ben - a fentieken kívül - Bernáth Ignác mészáros, Hofman József boltos, Mojzes Sámuel (aki később nagyobb birtokot szerzett a faluban) kocsmáros, Schnell Samu sakter, Blau Jakab, Lőrincz Jakab, Blumentál Ignác, Budi Mátyás, Guttman Sámuel, Klein Jakab, Salamon Bernát, Vangler Leopold, Esztreiher Ignác (Liszkópuszta) árendások nevével találkozhatunk. Heréncsény, Haraszti, és Liszkópuszta összevont földterületére, állatállományára vonatkozó adatait 1851-ből ismerjük. Összeírtak 41 belső telket, 1052 magyar hold (1200 • öl) szántóföldet, 263 hold (800-1000 • öl-es) rétet, 269 kapás (200 • öl-es) szőlőt, 238 darab szarvasmarhát, 166 darab lovat, 252 darab sertést, 2465 darab juh és kecskét.

89 JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÉS TAGOSÍTÁS Az 1848-as szabadságharc egyik legnagyobb vívmányaként tartjuk számon az úrbéri szolgáltatások (robot) eltörlését, a jobbágyok felszabadítását. Ettől kezdve az uradalomtól megváltott földeket sajátjukként művelhették, eladhatták, vásárlással bővíthették, a leszármazottak örökölhették. Az új jogállású birtokviszony szükségessé tette a határ, a telkiföldek újrafelosztását, tagosítását. Herencsényben 1862-ben mérték fel a határt. A térképpel kiegészített összeírásban rögzítették a családok békéikének méretét, a szántóföld, rét dűlőnkénti nagyságát.

90 Fentebb már szóltunk arról, hogy a faluban 16 1/2 űrbéli házhely volt 1848-ig. 1862-ben ez a szám 28 Vi házhelyre módosult. A jelentős eltérésnek az az oka, hogy 1848 előtt a nemesi telken élő jobbágyok házhelyeit nem szerepeltették a nyilvántartásokban. Az áprilisi törvények a nemesi jogokat, az adómentességet megszün-