Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA
pítását szolgálta. A tények rögzítéséhez egy országosan egységes kérdőívet szerkesztettek - „Úrbéri Kilenc Pont" -, kitöltését a települések jegyzőire bízták. A herencsényi jegyző a kilenc pont kérdéseit újra fogalmazta, a válaszokat ennek megfelelően közölte. Az alábbiakban az urbárium kérdéseit, az arra adott válaszokat szó szerint közöljük. 86 „Mi alább meg írattok, az Tekintetes Nemes Vármegye által Helységünkbe ki küldetett Conscriptor Urak által élőnkbe adott itt is Anncetált Kilencz Urbáriális Közönséges Kérdésekre hitünk le tétele után tettük e következendő vallást. Első Vannak e Urbárium]ok Urbáriumunk nincs semmostanság, minők és mi- miféle kor hozattak be ? Máso- Ahol penig mostan semi dik Urbárium nem találhatik a jobbágyi adó és munka contractusok szerint szokott vétetődni? Vagy csak bevett szokás szerint, mely üdőtől tart az mostani szokás vagy az Contractus ? Nem volt ezen mostani Contractusok előtt már urbáriumok? és ha volt micsodás volt? s ezen mostani kötelességek mikor jött be. Az jobbágyi adó és munka Helységünkbe emberi emlékezetet felül haladó üdőtül fogyást be vett szokás szerint és penig valamely Contractus szerint vitetődött végben. Hárma- Ahol peníg semmi Urbádik riális Contractus nem találkozik, a Földes Uraság adója, munkája miből áll, Az több Földes Uraság Jobbágyainak adója tsak csupán munkábúl áll, Gróf Berényi részén va-