Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

URADALMAK

bot jelentett. A borból szintén heted dézsmát adtak: a „Ráday jusson ebben az évben 107 kapás szőlőt számoltak össze, melyből 40 akó bor járt a földesúrnak. A kenderdézsma helyett fonni szoktak." A regálé jövedelemnek 5/38-ad részét kapták a Rádayak. Ez a faluban lévő egy kocsma után 116 forintot jelentett, a két malomból minden házhely után 2 kila gabonát kaptak. A birtokleírásból azt is megtudhatjuk, hogy a kocsma kőből és téglából épült, állapota jó, de nincs mellette sem állás, sem vágószék. Ez utóbbi felállítását most tervezik. Az egyik vízimalmot 1805-ben alakították át kétkerekűre, mely a költségek levonása után 900 forint hasznot hozott évente.

62 A 18. század második és a 19. század első felében, a régiek mellett, új földbirtokosok is részbirtokhoz jutottak Herencsényben. A „Losonczi" előnevű Gyürky Ferencet 1792-ben említik először a falu földesurai között.

63 Öt évvel később, 1797-ben, már Gyürky Gábor tiszttartója (Nagy Mihály) „lágyas" szántóföldekről tesz jelentést, melynek szélében csak a kukorica terem meg.

64 Fentebb már említettük, hogy a faluban lévő Vattay birtokrészt, az 1740-es években Wattay Borbála kapta osztályrészül, aki a Szirákon lakó Róth Tamáshoz ment feleségül. A házasságukból egy leánygyermek született, Johanna, aki Teleki Józseffel kötött házasságot. Az 1796-ben özvegységre jutott Johanna 1813-ban hunyt el, ezzel a Róth családnak magva szakadt. Borbála osztályrésze ismét a Wattay család tulajdonába került. Wattay György kastélyt építtetett Herencsényben, itt is lakott családjával.

65 Ezt bizonyítja az a herencsényi keltezésű levéltöredék, melyet György özvegye óvári * Szalay Zsuzsanna írt 1824. szeptember 27-én László fiuknak, aki 1836-ben Nógrád megye főszolgabírája volt. Egy Herencsényben kelt levelét ismerjük 1828-ból. Wattay László felesége, Platthy Antónia, 1841. augusztus 7-én hunyt el. László Komára költözött és onnan irányította herencsényi birtokát,

66 melynek éves jövedelmét 1719 forintra becsülték 1844-ben.

67 Az 1830-as évek elején települt Herencsénybe az izraelita vallású Schönberg Fülöp. A család a II. világháborúig volt részbirtokosa a falu határának. Mivel a zsidók 1848-ig földet nem vásárolhattak, így Schönberg Fülöp, kezdetben, csak bérlője lehetett az általa