Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

URADALMAK

mel kívánván azon lakó hellyemhez legközelebb lévő Herentsényi, Csétsei, Gedei Hellységekben s Almási Pusztában levő részt megtartani." A birtokmegosztási irat szerint a két testvér a pilinyi birtokot kapta, a kissé romos állapotban lévő Báthory kastéllyal együtt.

59 A birtok felosztása után a Vattay Borbála herencsényi részbirtoka, férje Róth Tamás uradalmához tartozott, egyetlen leánygyermekük, Johanna (aki Teleki Józsefhez ment feleségül) 1812-ben bekövetkezett haláláig. A Róth uradalom gazdasági irataiban - mint a liszkópusztai határ nagyobb részének tulajdonosa - csupán egy korai adatot találtunk a majorsági gazdálkodás meglétére. 1728-ban 100 köblös allodiális birtokot írtak össze. A herencsényi plébánián őrzött anyakönyvekből tudjuk, hogy az 1750-es években már 20-30 család lakott Liszkópusztán, akik a helyi uradalom földjén dolgoztak, mint cselédek, napszámosok. A cselédek viszonylag magas számából sejtjük, hogy a majorsági szántóföldek kialakítása és müvelése már a 17. század végén (Róth János idejében) vagy a 18. század elején kezdetét vehette. A Ráday birtokról az első adatunk 1741-ből származik. „Jelenleg e nemes család 4 jobbágytelket, egy fél nemes telket birtokol, a telkekből 2, a Bagyal és a Barát telek pusztán hever. Egy 3 szekérrel termő rét a Barát nevű telekhez tartozik, amit Keresztúri nemes tart zálogban 18 Ft-ért. Szántóföldje 2 nyomásra oszlik. Jól makkoló és építkezéshez alkalmas erdeje van, mely bőven terem makkot, 60 sertés hízlalására is elegendő. Viszont rétje kevés van, az is sással vegyes. Szőlőhegye is kicsi, és ebből a jövedelmek is csekélyek. A jobbágyok semmi készpénzt nem fizetnek, csak 1 icce vajat, egy tyúkot. Továbbá a termésből tizedet, kilencedet és hetedet, csirkéből tizedet adnak. Viszont minden jobbágymunkát teljesítenek a ludányi majorságban." A Ráday birtok ludányi központjához tartozó három benépesített herencsényi jobbágy tel ken Szálai György, Cserepka Mátyás, Hovanecz Mihály gazdálkodott.

60 Két évtizeddel később, 1759-ben, a Cserepka család már nem a Ráday birtokon élt, az üresen maradt telekre Erdélyi Ignác költözött. A négy házhelyből ekkor is csak három volt benépesítve (Szálai, Erdélyi, Hovanecz), a negyediket Nagy Antal, a Keresztúri