Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

URADALMAK

URADALMAK A falu 1664-ben összeírt földesurainak többsége a 18. század első felében is részbirtokosa volt Herencsénynek: Koháry, Darvas, Vattay, Ráday, Tussay, és a csupán másfél házhellyel rendelkező Berényi család. Az egykor egy egésztelekkel rendelkező Marsovszky, Békány családnevekkel ekkor már nem találkozhatunk. A 18. századi összeírásokban, tanúvallomásokban új földesurakkal ismerkedhetünk meg. Ezek közé tartozott a Karancslapujtőn lakó Mocsáry Ferenc, aki az 1710-es években négy jobbágytelket bírt Herencsényben. Ebből egyet, 1724-ig, a nemes Kanyó család bérelt. A Mocsáry birtok - házasság révén - rövidesen az ugyancsak Lapujtőn lakó Szontagh család tulajdonába került. Új birtokosnak számított a Máriássy család, de a 18. század közepén már a Fáy-ak tulajdonában találjuk ezt a birtokrészt. Nem tudjuk, hogy a Bosnyák família mikor szerzett birtokot Herencsényben. 1734-ben már arról értesülhetünk, hogy az ősi Bosnyák birtokot Illésházy József és Motesiczky János között felosztották. A felosztott birtok nagyságáról nincs tudomásunk, de egy 1746-ban készült iratból tudjuk, hogy Illésházy József Heréncsény negyedét bírta. A falu földesurai között tartották számon Berényi Tamást, aki 1724-ben másfél házhellyel rendelkezett, de csak az egyiket lakták, a fél házhely üresen állt. A tanúvallomásokból tudjuk, hogy 1735-ben Prónay Gábor is - négy házhellyel - a falu földesurai közé tartozott. A 17. században még jelentős földbirtokkal rendelkezők közül néhányan megváltak herencsényi házhelyeiktől a 18. század első felében. Tussay György (Ráday Ilona férje) 1732. május 25-én, a Herencsényben található fél kuriális és három puszta házhelyét nyolc évre zálogba adta Sréter János surányi (Cserhátsurány) földbirtokosnak. A birtok visszaváltására soha nem került