Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

Póka Bikk, - Hárskút felett. Erdő: Nagy Hegy 150 hold, - Madarász-Bércz 43 hold. Szőlő: Ürgés. Schmidt József, Heréncsény hites jegyzője, a már említett településtörténeti kérdőív 7. pontjára az alábbiakat válaszolta: „A. Község határában előforduló dűlők következőleg neveztetnek a szomszéd Surány és Terény Községek határától kezdve: Dobra dűlő, jó minőségű nagy részben lapályos szántóföld — ezen dűlő neve is mutatja, hogy a Községnek valaha tót ajkú lakosai voltak. Szederjes, szántóföld - hol sok szederfát is találhatni Feneketlen, szántóföld és rét egy völgyben Máriás teteje és berek, szántóföld és nagy hegy Mészégető, szántóföld, hihetőleg ennek előtte meszet égettek Szélmalompart, szántóföld, mellyen a szél mindig nagyobb erővel dühöng. Kijáró, szántóföld, ezek hosszán és más földre járó földek Homokos, szántóföld, melynek földje homokos Pagyi, szántóföld, lapos és posvány Lánczoldal, szántóföld, posványos Nagyszőllő, szántóföld és erdő, nagy hegy Dobogó, erdő, hol a szaladok dobogása viszhangzik Laposbércz, erdő mellynek lapos tetején valaha bérez volt Perbenye, erdő és szántóföld Szurdokmegi földek, melyek valóban szurdok mellett vannak Nagyhegy, erdő, legnagyobb hegy a határban Bikk kúttya, erdő hol szinte Bikk nevű puszta vagyon Hálóhegy, erdő Szarvastó, erdő, mellyben egy tó vagyon, hová valaha szarvasok is járhattak Peres, erdő Madár ászbér cz, erdő Vakarás, szántóföldek Sósbikk, erdő Dereshegy, erdő Bárányos, legelő, valaha szőllő volt