Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK
Egy település múltjának megismeréséhez nélkülözhetetlen, hogy a belső telkek elhelyezésének, kialakulásának rendjét, a falurészek elkülönítő neveit, a dűlőneveket vizsgáljuk. Heréncsény belterületére vonatkozó első adatunk 1637-ből származik. Idézzük a forrást: „Elsőbenis Nógrád Vármegyében Herenczen nevű faluban. Az Herenczeni Mátyás Nemes ülésének felénél Szálai Antal örökös egész jobbágy. Tóth János ez jobbágy házhelyében lakik. Másik nemes ülésben mely mondatik Simon Antal Nemes ülésének annak hason felénél Cseres Orbán örökös jobbágy lakik. Puszták. Vajda faluban Józa Tamás házhelye, melette Masla Ferencz házhelye, Göntsön Mátyás házhelye az Deli kút mellett. Herencsényi Mátyás Nemes ülése mellet, dél felől Kun Antal házhelye. Ugyan az Herenczeni nevű Faluban maradt hat házhely közte Basó Farkas uramnak, a többinek a nevét meg nem tudhattuk." 45 Az 1637-ben készült összeírás szerint Heréncsény öt részből állt: Herencsényi Mátyás nemes birtoka (Szálai Antal, Tóth János lakott itt); Simon Antal nemes birtoka (Cseres Orbán lakott itt); Vajdafalu (Józa Tamás, Masla Ferenc, Göntsön Mátyás lakhelye) Kun Antal házhelye; Heréncsény falu (Baso Farkas nemes és hat házhely, akiknek lakóit nem jegyezték le). A falu tagoltságát, öt részre történő elkülönülését, a földesurak akaratán kívül, a földrajzi adottságok is elősegítették. A község belterületét átszelő egy nagyobb (Feketevíz) és egy kisebb (Malom-árok) szabályozatlan patak, gyakori áradásakor jelentős árterületet követelt magának. A házakat attól a területtől csak tisztes távolságra lehetett felépíteni. A belterület tagoltsága, összefüggő területű, utcákkal elválasztott házhelyek kijelölésére nem adott lehetőséget. A természeti adottságok folytán, a falu földesurai csak egymástól elkülönülten adhattak házhelyet a birtokukra letelepedni szándékozó jobbágyoknak és zselléreknek. A fentebb idézett viszonylag korai forrás már említést tesz Vajdafaluról. A Feketevíz patak bal oldalán lévő falurészt, ahol a temető, a templom, a parókia, az iskola is található, ma is Vajdafalunak nevezik. Nevének eredetét, kialakulásának körülményeit nem ismerjük. Valószínűnek kell tartanunk, hogy ezt a falurészt Tamás vajda alapította a 14. század első felében, az ott lévő, általa építte-
