Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

a második házasságából származó Márton azonban Herencsényben maradt. Fogságából hazatérve György, Haraszti pusztán, a hagymáskertek mellett irtott magának csekély szántóföldet.

205 Úgy tűnik, Róth János fia, Tamás földbirtokos haragja nem tartott sokáig, mert 1728-ban György és unokája András már egy-egy negyedtelkes jobbágy gazdaság használója. 1770-ben a Róth Tamás birtokán élő Varga család tagjai közül András, Imre, egy-egy féltelken gazdálkodott. Ferenc és Pál zsellérek voltak. 1781-ben András (Bacskó Julianna) és Mihály (Molnár Katalin) a jobbágyok, míg Ferenc neve a zsellérek között szerepel. 1828-ban már csak Andrást (Hever Rozália) találjuk a jobbágyok között, kinek kettes ökör és lófogata, 1 borja, 1 sertése volt. Testvére Ignác (Szabó Mária) zsellér. A Róth birtokot öröklő Telekiek, az 1830-as évek elején valószínű visszavehettek a Varga család jobbágytelkeit, mert a későbbi összeírások (1836, 1846) csak zsellérként említik őket. Zsellérházban lakott, 1867-ben, a család ekkor már egyetlen képviselője Mihály (Feltsan Magdolna) is, kinek 413 • öl beltelke, 1534 • öl szántója és 270 • öl szőlője volt. A 19. század közepe táján megszűnt Varga család leszármazási táblázata: György ? Márton ? András ? Pál András Mihály Ferenc Imre Pékár Anna Bacskó Molnár ? ? 1761.1.11. Julianna Katalin I 1761.1.11. 1772.XI.15.