Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORA Buda, majd Vác (1541) ellenállás nélküli elfoglalása utat nyitott a törököknek Nógrád megye meghódítására. Mohamed budai pasa 1544 tavaszán indított hadjárata során bevette Nógrád és Szanda várát. Nem tudjuk, hogy Szanda elestekor a török eljutott-e Herencsénybe, de néhány évvel később, 1548-ban, már biztosra vehető, hogy a török csapatok megjelentek falunkban. A Cserhát hegység völgyeiben meghúzódó falvakat nem csak meghódolásra kényszerítette, hanem többeket felégetett. Alig két évtized alatt számos falu pusztult el, illetve vált lakatlanná. Az 1570. évi összeírásból tudjuk, hogy a Herencsénnyel szomszédos vagy ahhoz közel fekvő települések közül Bokor, Kutasó, Told, Szanda, Cserhátszentiván, Garáb, Vanyarc, Csecse községekben nem lakott senki, míg Táb, Zsúny, a Cserhátsurány mellett fekvő Csór, teljesen megsemmi38 sült. A törökdúlás első hulláma Herencsényt nem tette lakatlanná. Egy évvel a török hadak megérkezése után, 1549-ben, - mint ezt fenti táblázatunkban már közöltük - 11 portát (egy porta 3-4 jobbágytelket vagy 16 zsellérháztartást jelentett), 9 zsellért, 2 üresen álló jobbágytelket írtak össze a faluban. Egy évtizeddel később, 1559-ben, a budai szandzsákhoz tartozott a falu, Hudaverdi tímár birtokaként tartották számon. A községben ekkor 37 családot írtak 39 össze, akik név szerint az alábbiak voltak. Ádám Gergely Fábián Mihály Székel Mihály Ádám István Göncő Benedek Vékon Balázs Ák István Göncöl János Vékon Gáspár Ák Tamás Kós Imre Vékon Gergely Bán Éliás Kós János Vékon János Cseres András Kudas Antal Vékon Mihály Cseres János Máté Tamás Telek Imre Csetneki Boldizsár Nagy Mihály Tokos András Csetneki Dimitre Nagy Tamás Tód Együd Dienes Ambrus Sebestyén Pál Tód Jakab Dóci Bálint Sebők Ambrus Fábián György Szálai Mihály