Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

FÜLŐ CSALÁD A név Fillo, Filo, Füle, Fűlő alakban fordul elő forrásainkban. 1698-ban Fűlő Györgynek jobbágytelke van Róth János birtokán, melyhez 3 saját és 3 uzsorás ökör, 1 juh is tartozott. 1700-ban negyedtelkes gazdasága van Mátyásnak - valószínű György fiának melyet négyes igafogattal (ökör, ló) művelt. 1715-ben a bevethető szántóföldje 4 1/2 köblös. Mátyás az 1728. évi összeírásban is szerepel, mint negyedtelkes jobbágy. 1770-ban a fentebbi Mátyás fia, szintén Mátyás, már féltelken gazdálkodott Róth Tamás birtokán. 1828-ban Jánost találjuk a jobbágyok névsorában. Az adókivetési lajstromokban 1836-ban szerepel utoljára a Fülő név (Pál), akit a zsellérek közé soroltak mint vagyontalant. Az anyakönyvekben 1748-1879 között kísérhetjük figyelemmel a család egymást váltó nemzedékeit. Innen tudjuk, hogy Mihály (Lipták Erzsébet) már 1790-ben Liszkópusztán volt cseléd. Ferenc (Keresztúri Eszter) 1837-ben béres Haraszti pusztán, Mátyás (Prityi Erzsébet) pedig 1850-ben a Teleki uradalom erdőire vigyázott. A család két utolsó férfitagja (Mátyás és János) 1839-ben, illetve 1841-ben házasodott. A két házasságban csak leánygyermekek születtek. Utolsó képviselőjük Katalin, második házasságát 1879. VI. 3-án kötötte Csizmadia István sipeki özvegy emberrel. 1996ban így Fülő nevűket nem találtunk Herencsényben. GÁLIK CSALÁD A név a házassági anyakönyvekben szerepel először. A fiatal, akkor 21 éves Gálik Antal 1822. XI. 3-án vette feleségül a herencsényi születésű Kvassai Rozáliát. A család az 1828. évi öszszeírásban nem szerepel, de 1836-ban Gálik János már féltelken gazdálkodott, melyhez 4 ökör, 3 ló és 1 sertés is tartozott. Az ekkor