Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
A CSALÁDOK TÖRTÉNETE
adó alól nem voltak mentesek. Ezért az úrbéres zsellérek családfőinek névszerinti felsorolását szintén megtaláljuk az összeírásokban. A falu által épített különálló lakóházak Herencsényben is voltak. Ezekben lakott a községi pásztor, a kovács, a boltos, a kocsmáros, a mészáros. Mivel több-kevesebb adót ők is fizettek, azért nevüket nem hagyták ki az adókivetés összeírásaiból. A fellelhető forrásaink szerint már a 18. század közepén jelentős létszámú cseléd dolgozott a község külterületéhez tartozó Liszkópusztán. Később Haraszti, Bikk, Nelásd puszta is benépesedett cselédekkel. A komenciós cselédek olykor a falu lakosságának 30-40 %-át tették ki. A pusztákon, a faluban élő cselédek név szerinti összeírására ritkán került sor. Csupán a 19. század utolsó és századunk első évtizedeiből ismerünk néhány olyan listát, amelyek az egyes uradalmakban dolgozó cselédek névsorát őrzik. A cselédek nem adóztak, ezért az adólajstromokba sem kerültek be. A falu társadalmában jelentős helyet foglaltak el a nemesek. A Heréncsény nagy kiterjedésű határán osztozkodó földbirtokosok közül kevesen laktak a községben, földjük felügyeletét szívesen adták bérbe, árendába az adómentességet élvező nemeseknek. Egyidőben általában 20-30 nemes család élt a faluban, igaz ezek közül nem mindegyik bérelt földön gazdálkodott, volt közöttük hivatalnok, béres, napszámos is. Gyakran előfordult, hogy a nemes otthonába házasodott parasztlegényt - természetesen jogtalanul - a továbbiakban nemesi jogokkal illették. Azokat a jogokat igyekeztek érvényesíteni (adó, katonai mentesség, stb.), amelyek csak a nemesi oklevéllel rendelkezőknek járt. Ennek szemléltetésére egy példát mutatunk be. Szikora József parasztlegény 1793. január 27én házasságot kötött Keresztúri Erzsébet nemes leánnyal. A vöt egy évvel később katonának akarták elvinni, ezért a fiú anyja annak felmentését kérte a hatóságoktól. Kérelmében olvashatjuk: „Mivel a meg nevezett fiamat az nemes fundusról mint anyósáéról, ahová gazda és gyámoló képpen házassága után lakni ment, mely meg fogadtatás az nemesi szabatságnak elég sértéseivel esett meg, mert illy formán semmi nemesi szabadsággal bíró ember nem lehet bizonyos az maga házában is." 179 A Herencsényben lakó nemesek többségéről sajnos nem tudjuk, hogy hol, mikor és kitől kaptak nemességet. Nagyobb részük csak
