Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

rom nemzetség (Szolnok, Kacsics, Záh) kezében volt. Heréncsény első földesurának neve a 14. század elejéről ismert. A váci káptalan, 1303-ban, bizonyságlevelet adott ki arról, hogy Herencsényi Tamás azon herencsényi birtokrészhez tartozó Harasztit, melyet már korábban Haraszti Tamásnak elzálogosított, ennek örökösen eladja. E szerint Heréncsény és Haraszti helységek a Herencsényi család tulajdonában voltak, melyből a Haraszti rész, 1303-ban, egy új birtokos, Haraszti Tamás kezére került, melyet eddig zálogban bírt. Az oklevél keltezéséből (1303) arra következtethetünk, hogy a család korábbi leszármazottai: Benedek, István, István (felesége Deság Zsófia), János is Heréncsény birtokosai voltak.

19 Sajnos nem tudjuk, hogy a fentebb említett három nemzetség közül (Szolnok, Kacsics, Záh) melyikből ágazhatott ki a Herencsényi család. Adataink szerint az biztosra vehető, hogy a 13. században a család már Heréncsény birtokosa, és nagyon valószínű, hogy a napjainkban is a Vajdafaluban álló templomot Herencsényi Tamás nagyapja István építette. Ez azért is lehetséges - bár a templom építésére vonatkozó dokumentumok hiányoznak, - mert a templom építészeti emlékeiből, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy építési ideje a 13. századra tehető.

20 Ennek ismeretében alig képzelhető el, hogy a herencsényi plébánián őrzött História Domus jegyzőkönyvében olvasható megjegyzés elfogadható lenne, mely a templom építését a vizigótoknak tulajdonítja.

21 Az időszámításunk kezdete utáni századokban élő vizigótok aligha építhettek itt, már csak azért sem, mert Nógrád megyébe el sem jutottak. A Haraszti pusztában lévő templom gótikus stílust őrző elemei szintén azt sejtetik, hogy az a 13. században vagy a 14. század elején épülhetett. Építtetője Herencsényi Tamás vagy Haraszti Tamás lehetett. A templomok középkori történetéről kevés az ismeretünk. Az 1542. évi adóösszeírásban, a herencsényi plébános 1 font adóval szerepel. A Pongrácz-féle 1672. évi térkép szerint tornyos templom van, plébánosa, Zólyomi János részt vett a garamszentn 22 benedeki gyűlésen. ~ A templom tornya a 17. század végén vagy a 18. század elején pusztult el. A 14. század első felében a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vajda - Károly Róbert király támogatásával -