Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

ISKOLÁK

mértéktábla, a vármegye térképe, Magyarország falitérképe, Európa falitérképe volt az iskolában. A szemléltető eszközök közül hiányzott például a földgömb, a mágnespatkó, a táblavonalzó, a táblakörző, az iránytű, a nagyító, a hőmérő, a fizika és a kémia tanításához nélkülözhetetlen kísérleti felszerelés.

143 A fentebbi kis kitérő után ismerkedjünk meg az iskola épületének további történetével, a tanítók, a tankötelesek számának alakulásával. Az 1885-ben „házilag" épült új iskola, és az 1901-ben ugyancsak szakemberek mellőzésével készült új tanterem nem bizonyult tartósnak, de mint az alábbiakból kitűnik, állagának megőrzésével sem sokat törődtek. 1927. október 26-án kelt, az iskolánál tartott egészségi szemle jegyzőkönyvben olvashatjuk: „Iskola padlója olajozva nincs, a padok túl magasak, ivóedény egy piszkos bögre, mely a még piszkosabb földön áll, fogas nincs, tábla hasznavehetetlen. Az illemhely padlója leszakadt, - tartalma kicsorog az utcára, vizelde nincs, az ülőkén több hónapos ürülék, se ajtó, sem zár. A tanterem külső ablakai hiányoznak, a tetőzet rossz, kerítés nincs. A bejáratnál lévő kút kávája bedűlt rozoga, a kútba bármikor a tanulók beeshetnek és így életveszélyes."

144 A hiányok megszüntetése érdekében semmit nem tett a hatóság, hiszen egy évvel később, a cserhátsurányi körjegyző a megtartott helyszíni szemle után az alábbiakat jegyezte le: „A herencsényi r. kat. iskola, különösen annak egyik tanterme, oly rossz állapotban van, hogy annak rendbehozatala a jelenlegi megkötött községi háztartási viszonyok között messze felülmúlja a község anyagi képességét. - Ugyanis az iskolának a padlózata teljesen rossz, korhadt, betöredezett. Az ablakok oly rosszak, hogy az üvegezést nem tartják. Az ajtók közel állnak a széthulláshoz. A külső folyosó ledüledezve, tartóoszlopok nincsenek. A falak is dacára annak, hogy az egész épület négy évvel ezelőtt volt teljesen átrenoválva, düledező állapotban vannak."

145 Nem véletlen, hogy Csábi Károly kántortanító, az 1928. április 28-án tartott képviselőtestületi ülésre el sem ment, csupán levélben közölte, hogy „a tanítást beszüntette, mivel az iskola igen rossz állapota miatt kötelességét csak egészsége tönkretétele mellett tudná folytatni."

146 Az iskola és tanítói lakás renoválásával, a képvi-