Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG IGAZGATÁSA

Schönberg, Schwarcz. A testületi üléseken részt vett a surányi körjegyző. A tárgyalt téma elfogadásáról igennel vagy nem-mel szavaztak. A bíró az őt felkereső ügyfeleket lakásán fogadta. Itt gyűlt össze az elöljáróság, a képviselőtestület a második világháborúig. 1945-1950 között a mai polgármesteri hivatal mellett állt Schönberg-féle házban tartották a gyűléseket. Az első községháza 1950-ben épült, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik. Az elöljáróság, a képviselőtestület községi vagyonnal is rendelkezett, mely földekből és épületekből állt. 1867-ben 12 kh szántó és rét tartozott a községi birtokhoz. A szántóföldek három dűlőben (Csóri erdőre járó, Szederjes teteje, Gándor falu alatt), míg a rét két dűlőben (Molnárház, Kisrét) voltak. A község tulajdona volt a bikaistálló, a pásztor, a molnár háza, a bolt és mészárszék, a kocsma, az iskola, a kovács háza és műhelye. A bíró és az esküdtek, 1867ben, telket adtak a héber hitközségnek a temető (1324 • öl) és az imaház (204 • öl) létesítésére. A faluban élő evangélikusok 50 122 négyszögöl nagyságú területet kaptak temető céljára. 1891-ben a község gondoskodott a hullaház karbantartásáról, a faiskola működtetéséről, a jégverem feltöltéséről. Ekkor a község leltárában 1 asztal, 1 állvány, 2 lóca, 3 szék, 1 dob, 1 szülésznői alfecskendő, 2 tűzifecskendő szerepelt.

123 Az 1870-1945 között készült, a cserhátsurányi körjegyzőség irattárában megmaradt herencsényi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveiben, legtöbbször az állandóan javításra szoruló iskola épületével foglalkoztak. Fontos témája volt az üléseknek a közkutak állapota, az udvarokból kifolyó szennyvíz elvezetése, a hidak és utak javítása. A falu fejlődését, szerkezeti átalakítását segítő intézkedések, tervek alig olvashatók e jegyzőkönyvekben. Azért a képviselőtestületi ülések ismétlődő témáinak részletes bemutatására nem vállalkozunk, inkább néhány érdekesebb eseményt ismertetünk e forrásokból. 1887-ben a szüret megkezdésének időpontját október 10-ére határozták meg. 1895. május 4-én hozott határozat: „Tekintve, hogy Heréncsény községben közös legelő nincsen, ennél fogva juhoknak legelő ki sem jelölhető. Kimondatik még határozatilag, hogy juhokat az úrbéres, zselléri és kisebb nemesi ingatlanokra hajtani nem szabad,