Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG IGAZGATÁSA

A KÖZSÉG IGAZGATÁSA Egy település működése nem képzelhető el választott vagy kinevezett vezető, több személyből á|Ió - több-kevesebb hatalommal felruházott - testület nélkül. Törvényben foglalt kötelezettségük volt a lakosság ügyeinek intézése, az adók kivetése és behajtása, a közösség biztonságának felügyelete, az aratás, a szüret megkezdése időpontjának kijelölése, stb. Heréncsény vezető testületére vonatkozó első adatot 1702-ből ismerjük. A január 28-án kelt iratban a Terénnyel határos makkos erdő közös használatát szabályozták. A megállapodást Baráth Gergely bíró és még hét herencsényi lakos (Kanyó Benedek, Kanyó Mihály, Keresztúri Tamás, Bacskó Miklós, Fábián Mihály, Fábián István, Sejtár Ferenc) látta el kézjegyével. Ez utóbbiak funkcióját nem ismerjük. Egy 1741. június 24-én kelt irat - melyben az elhunyt Baráth István irtványföldjét nemes Nagy Antalnak adja el a falu - már részletesebb tájékoztatást ad a község elöljáróiról. A falu nevében kötött szerződésen Bacskó Ferenc bíró, Boros Mihály törvénybíró, Szálai György, Fábián Tamás és Bódi György esküdtek nevét olvashatjuk.

116 Ez szerint a bírón kívül egy törvénybíró (ez volt a bíró helyettese) és három esküdt alkotta a falu vezető testületét. A 18. század végéről származó beadványból azt is megtudhatjuk, hogy az elöljáróság tagjai, a falu melyik társadalmi rétegéből kerültek ki. Ez kitűnik abból a levélből, melyet a falu egyik földesurának Losonczi Gyürky Gábornak tiszttartója írt a megyének 1792 augusztusában. A zsellérek védelmére készült iratban az alábbiakat olvashatjuk: „Herencsényben 29 házhelyes gazda vagyon, rendel menvén a Bíróság, 29 esztendők alatt kerül el a egészhelyes gazdákon. A szegény zsellérek kivévén kettőt, a kik is esküdtséget viselnek 28-an vágynak. Ezek közül minden esztendőben két Polgár és