Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

erdeje 88 kh 1378 • öl, a zsellérek erdeje 17 kh és 45 • öl volt osztatlan állapotban. A községnek erdeje nem volt.

97 A PARASZTI GAZDASÁGOK MEGSZŰNÉSE A második világháború után, az 1960-as évek elején, az önálló paraszti gazdaságok megszűntek, a föld, az állatállomány a termelőszövetkezet tulajdonába került. Az első termelőszövetkezet 1950ben alakult „Zója" néven, melybe az újjonnan földhöz juttatottak közül 38-an léptek be. Egy évvel később már 86-ra növekedett a belépési nyilatkozatot kitöltők száma. Az első termelőszövetkezet földjét (720 kh) Haraszti pusztán mérték ki, ahol a volt Nedeczky birtokon a gazdasági épületek még álltak. Megfelelő igaerő hiánya miatt a tsz gazdálkodása nem volt eredményes, azért itt csak a falu idősebb tagjai dolgoztak, a fiatalok többsége a közeli Balassagyarmaton vállalt munkát. 1960 tavaszán alakult meg a „Lenin Hagyatéka" termelőszövetkezet 428 taggal (265 nő, 163 férfi). Ebből 20 év alatti 10 fő, 20-40 év közötti 121 fő, 40-60 év közötti 203 fő, míg 60 éven felüli 104 fő volt. Az alacsony munkaegység, a tervszerűtlen gazdálkodás nem sok jövedelmet biztosított a tagoknak. 1964-ben a szövetkezetet a cserhátsurányi termelőszövetkezethez csatolták, amely ebben az időben sokkal eredményesebben gazdálkodott. A termelőszövetkezet tulajdonában 2715 kh föld volt 1965-ben. Művelési ágankénti megoszlása: szántó 1642, rét 110, legelő 422, gyümölcsös 4, szőlő 31, erdő 292 hold. A szántóföld vetésterülete az alábbi volt: gabona 562, takarmány 290, kukorica 130, cukorrépa 60, szálas és zöldtakarmány 375 (ebből lucerna 150, silókukorica 15) 98 1 ' hold. A herencsényi termelőszövetkezet gazdálkodása az egyesülés után sem volt eredményesebb. Egyedül a volt Nedeczky kastélyban létesített (1980) fa feldolgozó üzem hozott nyereséget.